Mexikóban érezheti magát a Curiosity

Évmilliókkal ezelőtt a tűz és a víz alakította ki a mexikói Cuatro Ciénegas völgyet, ami kísértetiesen hasonlít a Curiosity marsjáró jelenlegi kutatási területéhez. Egy kutatócsoport most kielemezte a gipsz kőzetben gazdag terület baktérium-közösségeit, melyek a földi élet beindulása óta küzdenek a barátságtalan közeggel.

"A Cuatro Ciénegas rendkívül hasonlít a Marsra, illetve a Gale-kráterre, ahol a Curiosity jelenleg elhelyezkedik. Ez a táj ad otthont a tengerfenék alatti tűz által kialakított gipsznek" - magyarázta Valeria Souza, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) evolúciós ökológusa, hozzátéve, hogy a gipszet a magma kén összetevői, valamint a tenger ásványai, karbonátok és magnéziummal rendelkező molekulák hozták létre.

A Cuatro Ciénegas medence esetében a tengerfenék alatti magma rendkívül aktív volt, olyannyira hogy a jura időszakban a kontinens elmozdulásában is szerepet játszott. "Itt volt az, ahol a Pangea szuperkontinens körülbelül 200 millió évvel ezelőtt megnyílt, a féltekét az egyenlítőtől északi irányba tolva, ahol jelenleg is elhelyezkedik" - mondta Souza.

A Mars esetében a tudósoknak nem sikerült alátámasztani a kéreg tektonikus mozgását, azonban meggyőződésük, hogy egy hatalmas meteorit csapódott be kezdetleges tengerébe. A tény, hogy a Curiosity által elvégzett szondázás gipszet észlelt a Gale-kráterben, arra utal, hogy ásványokban gazdag víz volt a bolygófelszínen, amivel a krátert előidéző becsapódáskor a kén reakcióba léphetett. A Földön a Cuatro Ciénegast leszámítva koránt sem egyszerű a marsihoz hasonló környezetet találni, éppen ezért fáradoznak rengeteget az asztrobiológusok az ott élő baktériumok tanulmányozásával.

"Ez az oázis a Chihuahua-sivatag közepén egy időgép az organizmusok számára, melyek együtt egy közösségként, átalakították kék bolygónkat, ugyanakkor minden kihalást túléltek. Hogy ez hogyan sikerült nekik, kiderülhet a génjeikből" - mondta Souza, aki csapatával az úgynevezett metagenomot elemezte, azt a génállományt, amivel a különböző bakteriális közösségek felülemelkednek a minimális tápanyagot biztosító környezetek által támasztott kihívásokon.


A Cuatro Ciénegas és a Gale-kráter
Az Astrobiology szaklapban publikált eredmények két közösség létezését tükrözik vissza. Az egyiket ciano- és proteobaktériumok alkotják, melyek a nitrogén hiányhoz alkalmazkodtak, a másikat pszeudomonasz baktériumok és más mikro-organizmusok építenek, melyek szinte teljes egészében képesek nélkülözni a foszfort. "A foszfor felhasználási és kiaknázási stratégiák megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, mi történhet más bolygók szélsőséges közegeiben, ahol valószínűleg súlyos tápanyagkorlátok vannak" - magyarázta Luis David Alcaraz, a spanyolországi Valencia Közegészségügyi Kutató Központ munkatársaként vett részt a tanulmányban.

A projektet a mexikói Carlos Slim Alapítvány és az UNAM Műszaki Innovációs Kutatási Projekt Támogatási Programja finanszírozza, ezek mellett azonban jelentős támogatást kap az USA Nemzeti Tudományos Alapítványától (NSF) és a NASA-tól is, ami több mint egy évtizede tanulmányozza a Cuatro Ciénegast.