Digitalizálás az örökkévalóságnak

2025-ig az Osztrák Nemzeti Könyvtár teljes könyvállományát digitalizálni szeretnék, ehhez azonban az kell, hogy megreformálják a szerzői jogi szabályozást.

Az ÖNB az elmúlt években több mint 450 000 fotót és portrét digitalizált. Éves szinten 1,8 millió darab törvényszöveget és újságoldalt szkennelnek be, eddig 12 millió művet tettek elérhetővé digitális formában is. Digitalizálják a zenei és a 180 000 darabos papirusztekercs-gyűjteményt is, továbbá hozzáférhetővé válnak a legjelentősebb zeneszerzők eredeti dokumentumai. "Ez egy vízió. Egy olyan intézménynek, amely a tudással foglalkozi, fel kell készülnie arra, hogy a tudást a jövő világa számára is előkészíti. Az összes tartalom digitalizálása az Osztrák Nemzeti Könyvtár fontos stratégiai célja. Minél több tartalmat kell a világhálón keresztül is elérhetővé tenni, ugyanis ami nincs a weben, azt hamarosan nem fogják tudomásul venni" - hangsúlyozta Johanna Rachinger, az ÖNB főigazgatója.


A szakember hozzátette: a Google képviselőivel kötött szerződés mérföldkövet jelentett. Ők voltak az első nemzeti könyvtár, amely a webes konszernnel együttműködött ezen a területen, és kifizetődött, hogy úttörők voltak. Sosem lettek volna képesek egyedül megvalósítani egy ilyen ekkora digitalizálási projektet, ez 40 millió euróba került volna, viszont most a Google fizeti a beszkennelendő művek szállítási, biztosítási és digitalizálási költségeit. Eddig 13 európai bibliotékával kötött hasonló együttműködési szerződést a Google, az ÖNB után a British Library és a Cseh Nemzeti Könyvtár következett.

A könyveket nem csak beszkennelik, hanem optikai karakterfelismerő programmal fel is dolgozzák, így a későbbiekben a digitális kiadványokban bárki akár kereshet is majd és a talált adatok más információkkal összeköthetők lesznek. A következő lépés az, hogy az információkat hozzákapcsolják a földrajzi és a személyes adatokhoz, illetve a különböző területekhez. Emellett lehetőség lesz a szövegek automatikus elemzésére. Mindez hasznos lesz olyan szempontból is, hogy megfigyelhetővé válik például a nyelv fejlődése.


Az ÖNB három éve működteti a Web@rchiv Österreich nevű szolgáltatást, amely már most 28 terabyte adatot tárol, de hátránya, hogy az így megőrzött tartalmakhoz kizárólag a könyvtár helyiségeiben lehet hozzáférni. Rachinger ezt azzal indokolta, hogy a jelenlegi szerzői jogi szabályozás nem tesz mást lehetővé, ezért meg kellene megreformálni ezt a területet. Meg kell találni annak a módját, hogy a szellemi tulajdon a digitális korszakban is védett legyen, ugyanakkor a tartalmakhoz hozzá is lehessen férni.

Az ÖNB különböző nemzetközi kutatóprojektekben vesz részt. Max Kaiser, a könyvtár kutatási-fejlesztési részlegének vezetője kiemelte: a digitális adatokkal állandóan foglalkozni kell azért, hogy ne sérüljenek meg vagy vesszenek el, 50 év múlva ugyanis már nem léteznek majd a jelenlegi technológiák. A digitális hosszú távú adattárolással és a nagy adatmennyiség feldolgozásával kapcsolatos kihívások egyaránt foglalkoztatják az Osztrák Nemzeti Könyvtár kutatási-fejlesztési részleg munkatársait. A SCAPE európai uniós projekt keretében a digitális archiválási szolgáltatások fejlesztésével foglalkoznak a bibliotékák, az egyetemek és a technológiai cégek. Az ÖNB emellett részt vesz az Alliance Permanent Access to the Records of Science in Europe Network (APARSEN) munkájában és tagja az Open Planets Foundation szervezetnek, amely szintén a digitális hosszú távú adattárolást kutatja.

A szakemberek a könyvek mellett a honlapokat is igyekeznek megőrizni az utókor számára, 2009 óta 1,2 millió oldal tartalmát gyűjtötték össze. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a most elérhető formátumok 10 vagy 20 év múlva már egyáltalán nem biztos, hogy elérhetők lesznek. A másik fontos terület a minőségellenőrzés. Kaiser rámutatott: olyan megoldásokat kell kifejleszteni, amelyek a beszkennelt anyagok minőségét lehetőleg automatikusan ellenőrzik és felismerik azt is, ha egy oldalt például kétszer másoltak le.