Kompromisszumokkal jár táblagépeken a Windows 8

Egyre több a Windows 8-as táblagép, áruk is mérséklődik, és mivel minden megszokott programot tudnak futtatni, az ember önkéntelenül is ugyanazokat a követelményeket várja el tőlük, mint a notebookoktól.

Mivel az évtizedek alatt készített összes alkalmazás futtatására képesek, ez egyben értelmetlenné teszi a Windows RT-t, melyhez csak a Microsoft saját áruházából tölthetünk le szoftvereket. Pár hete már járt egy nálunk, azt a HP készítette, és ugyan kiemelkedő anyagminősége volt, de az azonos méretű táblagépeknél kétszer magasabb ára miatt az nem jelent alternatívát az Androidos világgal szemben. A Samsung XE500T-nél már jobb a helyzet.

A dél-koreai társaság már elég gyakorlott táblagépek terén, az iPad után az elsők között jelentek meg a piacon ilyen szerkezettel, de számomra fura módon szinte egyetlenként nem is törekednek az egyediségre termékeiknél, azok egymástól külsőre csak méretükben különböznek. Mostani terméküknél is, ha levennénk az előlap tetején lévő márkajelzést esélyünk nem lenne megállapítani a gyártót, míg például a Sony vagy az LG produktumai határozott stílusjegyekkel bírnak. Anyagok terén is ugyanazokat a műanyagokat tapinthatjuk még a százezres cuccaiknál is, amit más gyártók a középkategóriában használnak. Ez azért meglepő, mivel belsőleg sem hardveresen, sem szoftveresen nem nagyon lehet ma már újítani, mindenki szinte ugyanazokból az alkatrészekből legózza össze a portfolióját, így ha ki akar emelkedni valaki akkor vagy az árral, vagy a prémium minőséggel próbálkozhat (eltekintve az Apple-től, ahol a márka ereje az aduász).


A fenti kárhoztató szöveg ellenére egy tisztességesen összeszerelt táblagép az XE500T, amelyre formája, kinézete miatt semmilyen panaszunk nem lehet. Vékony és könnyű, a szélein ráadásul elkeskenyedik, ezáltal még vékonyabbnak mutatja magát. Azt, hogy nem Androidot, hanem Windows 8-at futtat csak az alján lévő gombon lévő logó mutatja, bekapcsolás nélkül egyébként ez nem állapítható meg. (Ezzel a gombbal váltogathatunk a csempés felület és a hagyományos asztal között.) Szürkés színű műanyag hátlapja nagyon kemény, ennek tetejére került a kamera és a vaku, középre a cégfelirat, az alsó sarokba pedig meglepő módon egy toll. Ez utóbbi nagyon hasznos tud lenni a Windows-asztalon, ahol az apró gombok nem tömpe ujjakra lettek tervezve, feltéve ha ki tudjuk húzni; eltávolítása nagyon nehéz, rövid körömmel esélyünk sincs. Persze ezt pozítivumként is lehet értékelni, hiszen biztosan nem csúszik ki, másrészt ha hónapokon át naponta használjuk biztosan bejáratódik.


Míg a hasonó eszközök oldalai eléggé csupaszok szoktak lenni, itt a másik három oldaláról is bőven akad írnivaló. Bal oldalon van a hangerőszabályzó billenőkapcsolója és egy mini HDMI nyílás (ezen át kirakhatjuk a képét a tévére), felül sorban fejhallgató aljzat, a mikrofon apró pontnyílása, a bekapcsológomb, az elforgatást letiltó gomb, egy USB csatlakozó(!), és egy microSD kártyahely van, alulra pedig a dokkoló csatlakozója és fura módon a táp dugasza került. Fentiekből az USB-t érdemes kiemelni, hiszen ilyen az Androidos táblákon ritkaság, másik megemlítendő a töltés, ami nem microUSB-n át zajlik, tehát ha lemerül, és nincs nálunk a tápja bajban vagyunk. A nyílásokat vékony gumira illesztett műanyagdarabok védik.


Kaptunk hozzá egy billentyűzetes dokkolót is, melybe behelyezve két további USB-vel leszünk gazdagabbak, és mivel ilyenkor a tábla alján lévő töltőcsatlakozó takarva van, azt szintén átvezették ide. (Ez felesleges bonyolításnak tűnik, tekintve, hogy a dokkolóban nincs akkumulátor. Ha a táblagépen máshol lenne a tápdugasz ezt megúszhatták volna.) A normál méretű gombokkal szerelt tapipados billentyűzet nagyon jól használható, az összeillesztett konfigurációról avatatlan szem nem állapítja meg, hogy valójában egy bedokkolt tábla PC-ről van szó, nem pedig notebookról. Tömege összecsatlakoztatva hajszálnyival még mindig másfél kiló alatt marad.


Kijelzője szintén eltér a táblagépek zömétől, a 11,6 collos képátló hatalmasnak számít. Ez egyben kellemes használatot biztosít laptopként is. Felbontása 1366 x 768 pixel, élvonalbeli kijelzőgyártóhoz méltón semmi panaszunk nem lehet rá. Fényereje magas, betekintési szöge széles, színei gazdagok, egyértelműen a készülék egyik nagy erőssége. Éles képe könyvolvasóként való használatra is alkalmas (ilyenkor ajánlott a fényerőt lefixálni, hogy ne változtassa azt a készülék a környezeti szabályzó alapján magától), habár az egy hetes használat során inkább csak webezésre használtam. Erre ezeket az eszközöket verhetetlenné teszi az a tulajdonságuk, hogy elforgatva - miután kétszer megérintve belenagyítottunk a honlapokba, hogy a szélső reklámsáv eltűnjön és a szöveg olvasható méretű legyen - teljes méretükben képesek a lapokat megjeleníteni.


A gépben egy kétmagos Intel Atom Z2760-as processzor dolgozik 2 GB memóriával megtámogatva. A 3,2-es Windows élményindex létrejötténél a grafikus teljesítmény és a processzor egymással versenyezve küzdött, hogy ne ő legyen a legalacsonyabb, a CPU a 3,5-tel éppen hogy nyert. Tehát sajnos ez nem egy erőgép, és ugyan webezésre tökéletes, de aki kifizeti a billentyűzet miatti magasabb árat az valószínűleg más célokra is használni akarja. Itt nem az alapfeladatokról, mint a szövegszerkesztés vagy egy prezentáció készítése van szó, nem is arról, hogy ne lehetne rajta filmeket nézni, hanem ha az ember "belakja" majd a gépet, feltelepít néhány állandóan futó alkalmazást (vírusírtó, skype stb.) akkor már megfontoltabban zajlik minden, főleg ha egyszerre több fülön is böngészünk.


Az ilyen tevékenységeket sajnos erősen korlátozni fogja a tárhely mérete, melyre szintén igaz a szűkösség. A 60 GB-os kapacitásból az operációs rendszer (13 GB csak a Windows mappa), a swapfájl, a hibernálás fájlja, a rendszervisszaállítás területe és egyéb előre telepített programok után számunkra alig 22 GB hely marad. Ez szerintem borzasztó kevés; a cég mérnökei biztosan tudják, hogy a Windows alkalmazása ilyen helyzabálással jár, találhatnanák rá valamilyen megoldást. (Bővítési lehetőség, ingyenes nagyméretű felhőtárhely, stb.)


Hangszórói felénk néznek, a tábla szélén, két keskeny csíkon kaptak helyet, azaz a legtöbb táblával és mobillal ellentétben az asztalra helyezve sem csökken a hangerő. Minősége fotelvideózáshoz elegendő (nagyon kellene már egy dedikált windowsos YouTube app, a Google eddig megakadályozta a dolgot), de inkább fejhallgatóval használjuk. Felénk néző kamerája 2 megapixeles, a hátoldali 8, ráadásul vakuval kiegészítve (?!). Vezeték nélküli kapcsolatok terén Wi-Fi a/b/g/n és Bluetooth 4.0 van, drágább verziója kiegészíthető mobilnettel is. (Feltűnhet, hogy nincs benne a legolcsóbb androidos táblákban is jelenlévő GPS.) 30 Wattórás akkumulátora masszív, a nagyon energiatakarékos processzor miatt biztosan kibírja az egész napos nyúzást. Ugyanennek lehet köszönhető az is, hogy minimális melegedést sem tapasztaltam hosszas videózás után sem.


A Windowsos táblagépek elé állított követelmények sokkal magasabbak, mint az Androidosoké, mert utóbbiak a közgondolkodásban inkább szórakozásra, kikapcsolódásra szánt eszközök, míg ezeknél elvárás a munkára (fiatalabb korban tanulásra) való alkalmasság is. A billentyűzettel csomagolt készülék valamivel 200 ezer forint feletti áron kapható a boltokban. Ez kb. kétszer annyi, mint egy hasonló Androidos táblagép, de a dokkoló miatt nem is azonos kategóriában versenyeznek, hiszen ez notebookként is használható. Pusztán a laptopokat nézve is drága, hiszen azokból olcsóbban kaphatunk erősebb gépet, viszont a valódi hibridek (a táblagépként használható notebookok, például Asus Taichi vagy a Dell XPS 12) ennél jóval többe kerülnek, velük szemben valódi alternatíva lehet az XE500T.