Nagyon lemaradt Európa 4G hálózatok terén

Az európaiak tömegével indulnak nyári szabadságra, ám a legújabb statisztikák arra engednek következtetni, hogy az üdülőhelyen elenyésző hányaduknak lesz csak hozzáférése a 4G-mobilhálózathoz.

Az EU-ban mindössze minden negyedik lakosnak van a lakóhelyén hozzáférése a 4G/LTE alapú mobilinternethez - a vidéki területeken a lefedettség szinte nulla. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a lakosság 90%-a fér hozzá a 4G-hálózathoz. "Az európai adófizetők és szavazópolgárok joggal várják el, hogy mobiltelefonjukat és táblagépüket akadály nélkül használhassák. Számomra is frusztráló érzés, amikor a telefonom csődöt mond, mert Brüsszelben csak a 3G-s hálózat működik. Nap mint nap millióan éreznek ugyanígy." - mondta Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke.

Három EU-országban egyáltalán nincs 4G-s mobilhálózat, és mindezidáig csak Németország, Észtország és Svédország tette a területe nagy részén elérhetővé a 4G-hálózatot. EU-szerte jószerivel sehol sincs a vidéki területeken 4G-lefedettség, vVilágviszonylatban a 4G-hálózatra való kapcsolódások és a 4G-előfizetések tekintetében Európa részesedése alig éri el az 5%-ot. "Így nem lehet működtetni a gazdaságot. A jelenlegi helyzet a vidéki területen élők és a nyaralók másodosztályú polgárként történő kezelésével ér fel." - jegyezte meg Neelie Kroes. "Mindegy, hogy hol van az ember: miután megvette a készüléket és előfizetett a mobilszolgáltatásra, joggal várja el, hogy minden zökkenőmentesen működjön" - tette hozzá a Bizottság digitális politikáért felelős alelnöke.


Az amerikai és az európai kontinens népességarányos 4G lefedettsége
Tudván, hogy az adatforgalom iránti kereslet robbanásszerűen nőni fog, az EU jelentős nagyságú spektrumot bocsátott a nagy sebességű szélessávú mobilszolgáltatások rendelkezésére. A frekvenciasávok kiosztása azonban nemzeti hatáskörbe tartozik. A tagállamokban jelentkező problémák miatt késedelmet szenvedtek a frekvenciaelosztási és az engedélyezési eljárások, az árverezési procedúra és a szükséges engedélyek beszerzése után pedig a mobilszolgáltatóknak nem sok tőkéjük maradt a hálózatok kiépítésére. Ha hozzávesszük ehhez a 28 nemzeti piac miatti széttagoltságot, akkor megállapítható, hogy a mobilszolgáltatóknak nincs tényleges lehetőségük arra, hogy az egész Unióra kiterjedő üzleti stratégiát dolgozzanak ki. Ennek a helyzetnek a fő vesztesei a fogyasztók, és persze az EU, amely le fog maradni a 4G-szolgáltatások piacán zajló globális versenyben.

A cégek által fizetendő árak országonként változóak: az egyik országban fizetendő összeg akár 50-szerese is lehet annak, amit egy másik országban kell fizetni. Ez annak a jele, hogy a piac nem működik megfelelően. Átlagban a frekvenciasáv-használati jogok csaknem négyszer annyiba kerülnek, mint az Egyesült Államokban. Ha az országok túl sok pénzt csikarnak ki a cégektől a frekvenciasávok használati jogait kiosztó árveréseken, akkor a magas árverési árak miatt a cégek nem engedhetik meg magunknak, hogy beruházzanak 27 milliárd eurót a hálózat fejlesztésébe (amennyit egy uniós tanulmány szerint szükséges lenne).


A kiosztott frekvenciasávok országonként
Mivel a hálózatépítés lassabban halad a vártnál (az infrastrukturális beruházások visszaestek az utóbbi időben), a Bizottság górcső alá vette a frekvenciaengedélyezés sokkal nagyobb mértékű összehangolásának lehetőségét. A jobban összehangolt kiosztási eljárások lehetővé tennék, hogy a szolgáltatók ugyanabban a frekvenciasávban egyszerre több országban építsék ki 4G-rendszerüket, ezáltal pedig éljenek a méretgazdaságosság előnyeivel. Ez a fogyasztóknak is kedvezne, mert hamarabb hozzáférést kapnának a 4G-szolgáltatáshoz.