Kötelező ujjlenyomatot adni útlevél igénylésekor

Noha az ujjlenyomat-vétel és azoknak az útlevelekben való megőrzése sérti a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogokat, ezeket az intézkedéseket igazolja az útlevelek bármiféle csalárd felhasználásának megakadályozása.

Egy 2004-es EU rendelet szerint az útlevél az arckép mellett két ujjlenyomatot tartalmaz, melyek kizárólag az útlevél valódiságának, valamint birtokosa személyazonosságának ellenőrzése céljából használhatók fel. Egy német állampolgár, M. Schwarz egy útlevél kiállítását kérte a bochumi önkormányzattól, megtagadta ugyanakkor, hogy ez alkalommal ujjlenyomatot vegyenek tőle. Mivel az önkormányzat így elutasította kérelmét, M. Schwarz keresetet indított a helyi közigazgatási bíróságon, hogy az rendelje el a városnak, hogy ujjlenyomat vétele nélkül állítson ki számára útlevelet. A helyi bíróság nem tudott dönteni, hanem az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy a rendelet - tekintettel többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájára - érvényes-e, amennyiben arra kötelezi az útlevelet kérelmező személyt, hogy ujjlenyomatot adjon, továbbá amennyiben előírja azoknak az útlevélben való tárolását. Mai ítéletében a Bíróság igenlően válaszolt erre a kérdésre.

Az ítélet szerint jóllehet az ujjlenyomat-vétel, valamint az ujjlenyomatoknak az útlevélben való tárolása sérti a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat, de ezeket az intézkedéseket az útlevelek csalásra való felhasználással szembeni védelmére irányuló cél igazolja. Az EU Bírósága megállapította, hogy a vitatott intézkedésre az Európai Unió területére való jogellenes belépés megakadályozása miatt van szükség, célja az útlevelek hamisításának megelőzése és a csalárd felhasználás megakadályozása. Ráadásul a bíróság szerint ezek az intézkedések továbbra is tiszteletben tartják a szóban forgó alapvető jogok lényegét.

Leszögezik tehát, hogy az ujjlenyomat kiválóan védi az útlevelet, és annál hatékonyabb, és kevésbé jogsértő módszerről nem tudnak. Rámutatnak, hogy az íriszfelismerésen alapuló módszer technikai fejlettségének szintje nem éri el az ujjlenyomatokon alapuló módszerét, valamint mivel drágább, kevésbé alkalmas arra, hogy általánosan alkalmazzák. Az Európai Unió Bíróságának határozata a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti, azaz esetleges magyarországi esetekre is vonatkozik.