Bizottság vizsgálja majd a magyar állampolgárok NSA általi lehallgatását

Orbán Viktor miniszterelnök az amerikai lehallgatási botránnyal kapcsolatban konzultációra hívta a parlamenti frakciók vezetőit, a Jobbik magyarázatot követel az amerikai nagykövetség illetékeseitől. Eközben kiderült, hogy nem csak a berlini amerikai, hanem a berlini brit nagykövetségen is működik lehallgató központ, ami miatt a brit nagykövetet is bekérette a német külügyminiszter. Washington nem kíván lemondani az adatok gyűjtéséről.

Kocsis Máté

Orbán Viktor miniszterelnök az amerikai lehallgatási botránnyal kapcsolatban levélben konzultációra hívta a parlamenti frakciók vezetőit - jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése után tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. Azt mondta: ha ezek a konzultációk lezárultak, a Fidesz frakció javaslatot fog tenni egy a lehallgatási botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Kocsis Máté felidézte: a közelmúltban nyilvánosságra kerültek az amerikai központi hírszerző ügynökség, a CIA és az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség, az NSA közös lehallgatásra szakosodott szervének adatai. Ismertté váltak a lehallgató és átjátszó központok helyszínei, melyek között több európai főváros, köztük Budapest is szerepelt. Az is kiderült, hogy az Egyesült Államok európai vezető politikusokat is lehallgatott.

Ezért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a lehallgatási üggyel kapcsolatban a magyarországi szakaszolgálatok képviselőinek részvételével tartott zárt ülést. Kocsis Máté, a bizottság tagja azt mondta: az ülésen felmerültek olyan információk, amelyek további vizsgálatot igényelnek, mivel úgy vélik, nemcsak információ-, hanem befolyásszerzésre irányuló törekvések is lehettek a lehallgatások mögött. A bizottsági ülésről konkrétumokat a képviselő nem árult el, mivel a zárt ülésen elhangzott információk minősített adatok, azok államtitoknak számítanak. Azt viszont Kocsis Máté kiemelte, hogy a lehallgatási botrány széles körű kezelést igényel, mivel nemcsak a nemzetbiztonsági, hanem a külügyi és a biztonságpolitikai területet is érinti. Ezért szükséges, hogy egy parlamenti bizottság átfogó vizsgálatot folytasson le - foglalt állást.

A Jobbik az amerikai lehallgatási botránnyal kapcsolatban az Országgyűlés külügyi bizottságának rendkívüli összehívását kezdeményezte - jelentette be Németh Zsolt, a párt parlamenti képviselője. A külügyi bizottság ellenzéki tagja azt javasolta, az ülésre hívják meg a Külügyminisztérium képviselőit. Ugyancsak meghívnák az amerikai nagykövetség illetékeseit, hogy magyarázzák meg, "miért kémkedtek magyar állampolgárok, magyar intézmények, vagy adott esetben magyar politikai vezetők ellen" - tette hozzá. Németh Zsolt üdvözölte, hogy a Jobbik kezdeményezésére a nemzetbiztonsági bizottság napirendre tűzte a lehallgatási botrányt. Hozzátette továbbá: a lehallgatási botránynak nem csak nemzetbiztonsági, hanem külügyi vonzata is van, a külügyi bizottságnak is foglalkoznia kell ezzel az üggyel.

A sajtótájékoztatón Mirkóczki Ádám, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja azt mondta: a keddi zárt ülésén bebizonyosodott, hogy szükség volt a Jobbik kezdeményezésére összehívott bizottsági ülésre, és további ülések keretében, akár külön vizsgálóbizottságban további lépésekre is szükség lesz. A jobbikos képviselő azt mondta: pártjuk támogatja a Fidesz-frakció kezdeményezését, miszerint egy külön parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozzon a lehallgatási botránnyal. Mirkóczki Ádám azt mondta: a bizottsági ülésen a szakszolgálatoktól egyelőre nem kaptak megnyugtató, egzakt válaszokat, továbbra sem tudják a miérteket, sem a célszemélyeket. Bíznak benne, hogy a szolgálatok további vizsgálata után ezekre a kérdésekre válaszokat kapnak. A Jobbik célja, hogy ennek az ügynek "minél hamarabb és minél megnyugtatóbban" a végére járjanak - mondta Mirkóczki Ádám hangsúlyozva: "itt nincs helye a pártpolitikának, itt a magyar állampolgárokról, Magyarország érdekeiről van szó.


Légifelvétel a berlini brit nagykövetségről
Eközben kiderült, hogy a berlini brit nagykövetségen is működik lehallgató központ - írta a keddi The Independent. Snowden kiszivárogtatásait a brit lapok közül eddig elsősorban a baloldali The Guardian közölte, ezúttal azonban a The Independenthez jutott el az az információ, amely szerint az Egyesült Államok berlini nagykövetségén berendezett lehallgató központot a Snowden-akták nyilvánosságra kerülése óta bezárták ugyan, azonban a brit képviseleten is működik hasonló figyelőszolgálat. Ezt a jelek szerint a német hatóságok nem vettek észre, legalábbis Berlin hivatalosan egyelőre nem tiltakozott a brit kormánynál - áll a brit lap keddi beszámolójában. A The Independenthez eljuttatott NSA-akták - köztük légi felvételek - tanúsága szerint a brit lehallgató központ a német parlament épületétől és Angela Merkel kancellár irodájától "kőhajításnyira", a brit nagykövetség tetején, egy fehér, henger alakú, sátorszerű építményben működik. Az utcáról nehezen észrevehető szerkezet a német egyesítés után felépített, 2000-ben megnyílt új berlini brit nagykövetség átadása óta az épület tetején van.

A henger alakú szerkezet rendkívüli módon hasonlít ahhoz a lehallgató poszthoz, amelyet a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ használt a hidegháború idején Nyugat-Berlinben a kelet-német és a szovjet kommunikáció figyelésére - írta a The Independent. A lap szerint a GCHQ által jelenleg Berlinben használt figyelő berendezések alkalmasak lehetnek mobiltelefonos hívások, wifi-hálózatokon továbbított adatok és a német főváros kormányzati intézményeiben zajló egyéb kommunikáció figyelésére. A The Independent megkeresésére a GCHQ nagy-britanniai illetékesei csak annyit közöltek, hogy "folyamatban lévő biztonsági ügyekhez" nem fűznek kommentárt. A lap szerint ugyanakkor a nagykövetségeken működő "kémbázisok" fontosságát jelzi, hogy az NSA és a CIA Washington környékén, egy erdős területen felépített egy "nagykövetségi stílusú" épületet a figyelő technológia tesztelésére és az operatív személyzet kiképzésére.


A Maryland államban felhúzott ál-nagykövetség műholdképein egy ugyanolyan fehér, henger alakú szerkezet látható, amilyen a berlini brit nagykövetség tetején is van - áll a The Independent keddi riportjában. A Snowden által átadott NSA-dokumentumokból a lap szerint kiderül az is, hogy a nagykövetségeken folyó titkosszolgálati lehallgató műveletekben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia mellett Kanada, Ausztrália és Új-Zéland is részt vesz; ez az országcsoport "a nemzetközi lehallgató koalíció öt szeme".

Guido Westerwelle német külügyminiszter emiatt hivatalába kérette Nagy-Britannia berlini nagykövetét. A berlini külügyminisztérium egy szóvivője elmondta: felhívták a brit nagykövet figyelmét, hogy a fogadó országban zajló kommunikáció megfigyelése egy diplomáciai képviseletről ellentétes a nemzetközi joggal, és ez abban az esetben is így lenne, ha igaznak bizonyulnának a berlini brit nagykövetséggel kapcsolatos hírek. A szóvivő hangsúlyozta: a brit nagykövetet nem berendelték, mint október végén az amerikai nagykövetet, hanem bekérették a minisztériumba, és a tárca álláspontját nem a külügyminiszter, hanem egy munkatársa ismertette.

Az amerikai kormány fontolóra vette, hogy megszűntessen több, a Nemzetbiztonsági Ügynökség által külföldön alkalmazott eljárást, új megállapodást készít elő Berlinnel a szorosabb hírszerzési együttműködésről, ám a jövőben sem kíván lemondani a metaadatok gyűjtéséről - közölte a The Washington Post amerikai törvényhozókra és a külföldi forrásokra hivatkozva. Barack Obama elnök és vezető tanácsadói ugyanakkor arra az álláspontra jutottak, hogy egyelőre nincs valóságos alternatívája a metaadatok, beleértve a belföldi telefonhívásokra vonatkozó adatok gyűjtésének. A lap szerint a kormányzat utalt arra, hogy a begyűjtött kommunikációs adatokat a jövőben a korábbi öt helyett csak három évig fogják tárolni, miközben új műszaki megoldásokat dolgoznak ki a telefon- és internetszolgáltató társaságok adatainak szűrésére. Keith B. Alexander tábornok, az NSA igazgatója szerint az ilyen technológia kifejlesztése legalább három évbe telik majd.

Az elnök a nyilvánosság előtt még nem nyilatkozott azokról a lehetséges lépésekről, amelyeket Washington az adatmegfigyelés - Edward Snowden által leleplezett - gyakorlatának megváltoztatására készül megtenni. A washingtoni napilap szerint azonban a Fehér Ház komoly megfontolás tárgyává tette ezeket az intézkedéseket, miután szövetséges kormányok sora tiltakozott Washingtonnál az amerikaiak által végzett lehallgatások miatt. Emellett amerikai üzleti vezetők is aggályaikat fejezték ki az elnöknek amiatt, hogy az NSA tevékenysége miatt több milliárd dollárt dolláros európai és ázsiai megrendeléseket bukhatnak el.

Caitlin M. Hayden, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője úgy fogalmazott: biztosítani kell, hogy a hírszerzési tevékenység "mindenekelőtt az amerikaiak ellen irányuló tevékenységre összpontosítson". Alexander tábornok és James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója ugyanakkor nem mutatott hajlandóságot a jelentősebb változtatásokra azon kívül, hogy megnöveljék az NSA munkáját felügyelő tikos bíróság feletti közfelügyelet erősítését. (Az NSA elektronikus kémtevékenységét a külföldi hírszerzés felügyeletére vonatkozó törvény (FISA) alapján felállított bíróság, a FISC ellenőrzi.) A lap szerint értesülései szerint a múlt hét óta német hivatalos személyek tárgyalnak a Fehér Házban arról, hogy az amerikai kormányzat olyan, az egymás elleni kémkedést kölcsönösen kizáró megállapodásra jusson Németországgal, mint amilyet korábban Nagy-Britanniával, Kanadával, Ausztráliával és Új-Zélanddal kötött.

A németek abban bíznak, hogy két hónap alatt eljuthatnak egy ilyen megállapodás kidolgozásáig, de a The Washington Postnak névtelenül nyilatkozó egyik amerikai kormányzati illetékes szerint az amerikai-német tárgyalások célja nem egy olyan megállapodás elérése, amely minden téren kizárná az egymás elleni kémkedést, hanem egy kétoldalú, "korszerűsített megértés" kialakítása. A lap felhívta a figyelmet, hogy Obama elnök a külföldi vezetők közül kizárólag Angela Merkel kancellár esetében jelentette ki, hogy az Egyesült Államok felhagyott a megfigyelésével, és hogy a jövőben sem fogja őt megfigyelni.