A cégek felismerték az alkalmazottak állandó elérhe­tő­sé­gének hátrányait

A levéláradat gyors kiégést okoz, ami hosszú távon nagyobb hátrány, mint az azonnali válasz előnye. Az egyszerre több feladatot végzők nem végzik hatékonyan a munkájukat.

Két évvel ezelőtt naponta 89 milliárd elektronikus levelet küldtek el az emberek és a vállalatok, a Radicati Group piackutatói úgy vélték, hogy idén ez a mennyiség eléri majd a 109 milliárdot. Mindez egyre nagyobb problémát jelent a vállalatoknak, ráadásul a trend folytatódhat, hiszen 2017-ben már 132 milliárd elektronikus levelet küldenek majd el és ezek csupán a munkahelyi üzenetek. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy például a BMW új irányelveket vezetett be.

A kiégés elkerülésére a munkatársak jóvá írathatják a szabadidejükben munkahelyi levelezésre fordított időt, amit az okostelefonjuk vagy a laptopjuk előtt töltenek. Az így összegyűjtött időt később szabadnapok formájában kivehetik. A dolgozóknak joguk van ahhoz is, hogy bizonyos időpontokban ne legyenek elérhetők, ezt ugyanakkor az üzemi tanácsnak még véleményeznie kell és a kollektív szerződésekben is rögzíteni kell. Az új irányelv a BMW az összes olyan alkalmazottját érinti, akik Németországban nem közvetlenül a gyártásban tevékenykednek, hanem a kutatás területén vagy irodai munkát végeznek. Ez összesen 79 000 embert jelent. Az eddig néhány részlegnél alkalmazott megoldás, így gyakorlatilag majdnem minden BMW-dolgozóra vonatkozik majd.

Detlef Wetzel, az IG Metall új vezetője már régen sürgette az új szabályozás kidolgozását, miszerint a munkatársak ne legyenek mindig elérhetők, például hétvégén. A Volkswagennél minden munkanap 18 óra 15 perctől másnap reggel 7 óráig letiltják a céges okostelefonokon az e-mail funkciót. A Deutsche Telekomnál 2010 óta létezik az az irányelv, amelynek értelmében a főnök a munkaidőn kívül nem írhat munkaügyben elektronikus levelet a beosztottjának. A Daimler alkalmazottai retorzió nélkül törölhetik a nyaralásuk alatt kapott munkahelyi e-maileket.


A leterheltség káros hatásairól készített tanulmányt Florian Holsboer pszichiáter is, akit a bajor munkaadók bíztak meg a munkavállalók pszichikai egészségével kapcsolatos tanulmány elkészítésével. A szakember azt vizsgálta, hogy a multitasking milyen hatásokat gyakorol a munkára. Megállapítása szerint aki megpróbál két feladatot egyszerre elvégezni, az nem lesz elég hatékony. A pszichiáter szerint az ember nem multitaszkos lény, egyszerre nem tud két olyan munkát végezni, amelyek nagy fokú koncentrációt követelnek meg és emellett ezekben az esetekben nem is várható el a jó minőségű munka.

Számos dolgozó büszke arra, hogy akár két dolgot is meg tud csinálni egyszerre, azonban ez a valóságban nem működik. A szakértők szerint általánosságban nem bizonyított, hogy a mai munkavégzés stresszesebb a korábbinál és nincsenek arra vonatkozó adatok sem, hogy az utóbbi 30 évben növekedett volna a pszichikai betegségek száma. Ugyan egyre több munkavállalóban diagnosztizálnak ilyen betegségeket, de ez inkább azért van, mert ez a téma nem minősül már tabunak. Nagyon fontos szerepet játszik az emberek személyisége: vannak olyanok, akik eleve komoly teherként fogják fel a munkát, az alapvető hozzáállás ezen a területen katasztrofális. Bertram Brossardt, a megbízást adó szövetség ügyvezetője közölte, hogy csak a bajor munkaadók évente 320 millió eurót fizetnek ki táppénzre és ez az összeg országos szinten kereken 2 milliárd euró.

Holsboer a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet klinikai kutatási igazgatója és az intézmény a bajor fém- és elektromos ipari munkáltatók megbízásából készítette el tanulmányát, ennek keretében vizsgálták meg a multitasking munkavégzést is. Ugyanakkor eddig még nem sikerült közvetlen összefüggést találni a pszichikai betegségek és a multitasking között.