200.000 éve még lehetett folyékony víz a Marson

Egy új kutatás szerint még 200.000 évvel ezelőtt is volt folyékony víz a Marson. A bolygó déli féltekéjén található egy kráter, ami kiválóan konzerválódott vízmosásokat és törmelékfolyásokat tartalmaz. Ezeknek a felszíni formáknak a geomorfológiai jegyei bizonyítják, hogy folyékony víz hatására jöttek létre, földtanilag pedig egészen új keletűek.

"Egy nagyon fiatal krátert fedeztünk fel a Mars déli féltekéjén, ami a 'közelmúlt' folyékony vizének bizonyítékait hordozza"- mondta az Icarus szaklapban megjelent tanulmány szerzője, Andreas Johnsson, a svéd Göteborgi Egyetem munkatársa.

A törmelékfolyás a Földön a gravitációs üledékmozgások egyik fajtája. Hajtóereje az agyag és a víz nagyon sűrű elegye, amely a durva törmeléket is magával szállítja. Az anyag mozgása addig tart, amíg az azt létrehozó gravitációs hatás nagyobb, mint a mozgásban lévő anyag belső súrlódása. A törmelékfolyások általában lassan mozognak, de meredek lejtőn előfordulhat, hogy a sebességük eléri az óránkénti 160 kilométeres sebességet, ami rendkívüli veszélyforrássá teszi. A törmelékfolyás által létrehozott rétegek nagyon változatosak lehetnek. A réteg vastagsága néhány centimétertől kezdve a több métert is elérheti, oldalirányban több száz méteren át követhetőek és általában ki is ékelődnek. A szemcsék nagysága is nagyon változó lehet,, lebenyes üledékeket és töltéseket alakítva ki a folyási csatornák mentén.

Johnsson pontosan ilyen felszíni formákat azonosított a Marson. Kollégáival légi felvételeket és helyszíni tanulmányokat készítettek a svédországi Svalbard törmelékfolyásain, majd összehasonlították a marsi alakzatokkal, melyből azt a következtetést vonták le, hogy folyékony víz munkálta meg a Mars adott területét. "A Svalbardon végzett helyszíni munkánk megerősítette a marsi üledékekről alkotott értelmezésünket. Ami meglepett, hogy a kráter, melyben ezek a törmelékfolyások jelen vannak, rendkívül fiatal" - taglalta Johnsson.


A kráter statisztikái szerint a képződmény megközelítőleg 200.000 éves, vagyis jóval az utolsó marsi jégkorszak után alakult ki, ami megközelítőleg 400.000 évvel ezelőtt fejeződhetett be. "A vízmosások gyakoriak a Marson, a korábban tanulmányozottak azonban régebbiek, jellemzően a legutóbbi jégkorszakhoz köthetők. Az általunk tanulmányozott kráter túl fiatal ahhoz, hogy az akkor uralkodó körülmények befolyásolhatták volna. Ez arra utal, hogy az olvadt vízhez kapcsolódó folyamatok rendkívül hatékonyak voltak a közelmúltban is" - magyarázta Johnsson.

A tanulmányozott kráter, ami a Mars déli féltekéjének középső szélességi fokainál helyezkedik el, egy közeli nagyobb kráter úgynevezett peremgerinces (rampart) kilökődésében helyezkedik el. A peremgerinces kilökődés egy "virágszerű" formát alkot a kráter körül, ami jellemzően egy vízben, vagy jégben gazdag talajba történő becsapódás eredménye. "Az első gondolatom az volt, hogy a víz, ami kialakította ezeket a törmelékfolyásokat, a peremgerinces kilökődés jegéből származik. Azonban amikor alaposabban szemügyre vettük, nem találtunk egyetlen olyan szerkezetet sem a kráterben, ami az olvadt víz vezetésére szolgált volna. Valószínűbb, hogy a víz olvadó hótömbökből származott, amikor a körülmények kedvezővé váltak a hó kialakulásához. Ez lehetséges, mivel a Mars fogástengelye a múltban döntöttebb volt, mint ma" - összegzett Johnsson.