The Amazing Spider-Man 2

Kiadó: Activision
Fejlesztő: Beenox
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E4700 2,6 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 3800+ processzor, Nvidia GeForce 8800 GT vagy ATI Radeon HD 4770 grafikus kártya, 2 GB RAM, 9 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es vagy AMD Athlon II X4 620 processzor, Nvidia GeForce GTX 285 vagy ATI Radeon HD 4850 grafikus kártya, 4 GB RAM, 9 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: The Amazing Spider-Man, Spider-Man: Edge of Time
Kategória: akció

Kötelező jelleggel megérkezett a legújabb Pókember-film játékadaptációja, így kiderült, hogy a The Amazing Spider-Man 2 nem csak a mozikban volt képtelen lenyűgözni a rajongókat.

Pókember karaktere az utóbbi években igazi tömegcikké vált, ami egy természetes folyamat volt azok után, hogy a hálószövő vagány karakterén immáron több generáció is felnevelkedett, így gyerekek és felnőttek egyaránt rajonganak Peter Parker kalandjaiért. Ma már nincs olyan termék, amit a Marvel egyik, ha nem a legismertebb szuperhősével ne lehetne eladni, és bár a képregényeken nevelkedett fanatikusok többsége már nem tud őszintén örülni egy-egy újabb mozifilmnek vagy játékadaptációnak, de mivel a tömeg még mindig odáig van a látványos alkotásokért, ezért kisebb katasztrófa szükségeltetik ahhoz, hogy az őrület hirtelen véget érjen.

A siker kettősségét mi sem bizonyítja jobban, mint a The Amazing Spider-Man 2, ami a kezdeti tervek tekintetében minden téren egy ígéretes történetet dolgozott volna fel, összességében tehát megvolt az esélye annak, hogy elkészülhessen az eddigi legjobb Pókember-mozi, azonban a Columbia Pictures és a Marvel megelégedett egy magas minőségben tálalt középkategóriával. Mivel már a film sem tudta hozni közvetlen elődjének színvonalát, ezért nyilván az adaptáció tekintetében sem számítottunk nagy meglepetésekre, arra azonban álmunkban sem gondoltunk volna, hogy a játék még az előző részt is alulmúlja.




A két évvel ezelőtt megjelent The Amazing Spider-Man ugyanis nem volt egy kiemelkedő mű, de összességében mégis sokan szerették, hiszen olyan szenvedéllyel állt hozzá a Marvel-univerzumhoz, amire korábban ritkán volt példa. Ezen a téren a folytatás sem okoz ugyan csalódást, de az a tény, hogy a két év alatt szinte semmit sem fejlődött a játék, az alkotók pedig mondhatni egyáltalán nem használták ki a film nagyszerű alapötletét, illetve az interaktív szórakoztatás lehetőségeit, az már elszomorító.

Ne haladjunk azonban ennyire előre, lássuk előbb néhány szóban a cselekményt, ami összességében a mozifilmen alapul, tehát a szálak egészen Peter Parker bácsikájának szörnyű gyilkosságáig nyúlnak vissza, ami értelemszerűen olyan mély nyomot hagyott főhősünkben, hogy Pókemberként elhatározza: kideríti, ki állhatott Ben halála mögött. A történet alapjai tehát nagyon is rendben vannak, azonban miután a film sem tudott felépíteni ebből egy kellően összetett sztorit, azt reméltük, hogy majd talán a Beenox fejlesztői a játékban megteszik.

Tévedtünk, a The Amazing Spider-Man 2 ugyanis a sztori tekintetében nagyon összecsapott lett, és számtalan óriási hiányossággal rendelkezik, így például teljességgel érthetetlen, hogy Gwen Stacy miért nem kapott szerepet benne, holott nem csak a film, hanem az előző epizód is megkövetelte volna jelenlétét.




Szerencsére a játékmenet - ha csak részben is, de - képes egy kicsit a minőségi megvalósítás irányába mozdítani a mérleg nyelvét. Aki szerette a két évvel ezelőtt érkezett első részt, az túl sok újdonságot biztosan nem talál majd ezen a téren a The Amazing Spider-Man 2-ben, ami ezúttal is egy óriási, szabadon bejárható világba, a virtuális Manhattanbe repít el minket, ahol Pókember oldalán szinte azt teszünk, amit csak szeretnénk. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy a történetre fókuszáló feladatok mellett egy óriási, szabadon bejárható világ, valamint rengeteg mellékküldetés vár majd ránk, amelyek során az alvilági szerveződésektől tisztíthatjuk meg a metropoliszt.

Mivel mi alakítjuk Pókembert, ezért természetesen hálóhintázva tudjuk körbejárni a teljes játékteret, aminek nem igazán lesz működő alternatívája, ez pedig több okból is problémát jelent. Leginkább azért, mert a hálóhintázás kivitelezése ezúttal sem kapott olyan minőségi megvalósítást, ami működőképes lenne a gyakorlatban, ezáltal a haladás a legtöbb esetben inkább szenvedés lesz, hiszen többször csapódunk majd a talajba vagy egy toronyház oldalának, mint amennyiszer úgy tudnánk suhanni a levegőben, ahogyan azt például a filmben láttuk.

A sztori felgöngyölítése során egyébiránt a városkában a legtöbb küldetésünk teljesítése során a harcok játsszák a központi szerepet, amivel a fejlesztők nem titkoltan a Batman Arkham-sorozatban megismert rendszert akarták lemásolni, ez azonban sajnálatos módon szinte egyáltalán nem sikerült nekik.




Tény, hogy az összecsapások rendkívül látványosak, ezenfelül pedig élvezetesek is, de néhány helybenhagyott rosszfiú után már szinte semmi újdonságot sem találunk bennük, mert korántsem képességeinkre és a megtanulható kombókra alapoz a szisztéma, hanem az egyszerűségre, illetve a látványra. Tovább rontja a helyzetet, hogy a QTE-elemek sem igazán lettek túl bonyolultak, így maximum egyetlen gombot kell a jó időben lenyomnunk, vagy folyamatosan püfölnünk ahhoz, hogy kivitelezzünk egy mozdulatot, illetve elhárítsunk valami veszélyt.

Ez a fapados rendszer alaposan tönkreteszi, mondhatni unalomba fullasztja a játékélményt, és a helyzetet a változatos ellenfelek sem mentik meg, mert nagyjából háromféle rosszfiúval találkozhatunk kalandjaink során, ami borzasztóan kevés. Vélhetően a fejlesztők is érezhették ezt a problémát, mert a játékba beleszőttek egy finom szerepjátékos vonulatot is, ami színesíti, de az átlagos ítélettől mégsem menti meg a The Amazing Spider-Man 2-t. Ennek következtében például folyamatosan fejlődünk a kampány során, szabadon váltogathatunk Pókember jelmezei között, ezenfelül pedig újabb támadásokat is elsajátíthatunk, ha összegyűjtöttünk hozzá elegendő mennyiségű pontot.

Apró színesítés volt, hogy az intenzív harcokat megszakítva gyakran bújhattunk a jelmez nélküli Peter Parker bőrébe is, amelyek sajnos az esetek többségében csak helykitöltő szereppel bírtak, akárcsak a semmitmondó, és a történetre semmilyen hatást sem gyakorló párbeszédrendszer jelenléte. Összességében, ami a legjobban hiányzik az új Pókember-játékból, az leginkább a laza és vagány hangulat, ami a képregények többségére, de hellyel-közzel még a filmekre is jellemző volt, ezúttal azonban csak üres frázisokra és klisés párbeszédekre futotta a fejlesztők részéről.

Természetesen érezhető, hogy a Marvel is hozzájárult a játék elkészítéséhez, hiszen rengeteg olyan utalás és extra van, amitől a legnagyobb képregényrajongók garantáltan elájulnak majd! Ilyen például rögtön az első küldetések egyike, ahol Stan Lee-t menthetjük meg egy égő lakásból, aki képregényboltot üzemeltet a városban, és ha kalandozásaink során begyűjtjük az oldalakat, akkor klasszikus Pókember grafikus novellákat olvashatunk el nála. Sajnos azonban ettől a kis plusztól még nem enyhül meg a szívünk a The Amazing Spider-Man 2 kapcsán...




Grafika: Ez pedig elsődlegesen annak is köszönhető, hogy a grafika terén sem nyújt túl kiemelkedőt a játék. Noha konkrétan Pókember kidolgozása és ruháinak sérülése fenomenálisra sikerült, a város méretei és a harcok során látható animációk is szédületesek, azonban amekkora energiát ezekbe beleöltek a fejlesztők, legalább annyit spóroltak meg az alkotás többi részén. A város és az objektumok például már tíz évvel ezelőtt is nevetségesen szürkék, unalmasak és ismétlődőek lettek volna, az pedig egyenesen gyalázatos, hogy Pókember testrészei gyakran belelógnak ellenfeleibe vagy az épületekbe. Szerencsére a helyzet így is lényegesen jobb, mint konzolokon, ahol az élsimítás teljes hiánya miatt szó szerint ronda lett a látvány, a város jelentős része pedig 100 méteres körzetben ködbe vész, de ettől függetlenül is lényegesen többet vártunk ennél.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A kezelőfelület ugyan egy kicsit fapadosra sikerült, de legalább azonnal átlátható is lett egyben, míg az irányítással sajnos a korábbi Pókember-játékok esetében már megszokottá vált problémákkal kell szembenéznünk. A hálóhintázás például hiába nyújt nagy élményt, továbbra sem működik megfelelően, még kontrollerrel sem. Akadnak hiányosságok ezenfelül a kamerakezelésben is, ami a legtöbb harc vagy intenzív akciójelenet során komoly problémákat tud okozni.

Játszhatóság: Dacára az óriási bejárható területnek, a The Amazing Spider-Man 2 nagyjából két délután alatt kijátszható, és bár vannak még mellékes küldetések, illetve gyűjtögetésre is okot adtak a fejlesztők, a többjátékos mód teljes hiánya miatt legfeljebb 10-12 órát hozhatunk ki belőle. Ez a minőségét tekintve éppen elegendő, de ha azt vesszük alapul, hogy mit lehetett volna még kihozni a témából és a hatalmas nyitott világból, akkor borzasztóan kevés.

Intelligencia, nehézség: A The Amazing Spider-Man 2 mind az intelligencia, mind a nehézség tekintetében csak erős átlagosnak tekinthető. A nehézségi szint ugyan szabadon skálázható, de a mesterséges intelligencia tekintetében általános problémák jelentkeznek, amelyeknek köszönhetően vagy túl könnyű, vagy túl nehéz a játék, de kiegyensúlyozottnak soha nem lehetne nevezni.

Hangok, zene: Habár rendkívül hiányoznak Parker jellegzetes beszólásai és megjegyzései, a Beenox a legjobbakat szerződtette ahhoz, hogy a karakterek, de főként főhősünk úgy szólaljon meg, ahogyan az elvárható. Csak a szinkronmunka miatt ebben a kategóriában az új Pókember kiválónak tekinthető!

Összegzés: Összességében azonban viszont a The Amazing Spider-Man 2 képtelen volt kiemelkedni a középszerűségből. Hiába támasztottak a rajongók óriási elvárásokat a fejlesztők munkájával szemben, a játéknak érezhetően meg kellett jelennie a film premierjekor, holott még legalább 1 évnyi fejlesztési időre lett volna szükség ahhoz, hogy újabb maradandó Marvel-adaptáció szülessen. Ha szereted Pókember karakterét, a hozzá szőtt csodálatos világot, esetleg még a legutóbbi film is tetszett, akkor bizonyára te is találsz majd örömet a játékban, de egy erős átlagosnál semmiképpen se várj tőle többet!