Eljön a minket megértő számítógépek kora

Az Intel egyik vezetője úgy véli, hogy nem az a kérdés, hogy lesznek-e minket megértő számítógépek, hanem az, hogy mikor.

"A jövőben csak egyetlen interfész lesz az ember és a számítógép között. Az érintőképernyő nem természetes, mert ha az emberek beszélgetnek, nem érintik meg közben egymást. Ne értsenek félre: az érintés jobb, mint a billentyűzet használata, de ha a számítógép nem képes megérteni azt amit mondok, akkor miért kellene billentyűket leütnöm és a Google-t használnom?" - teszi fel a kérdést Mooly Eden, aki az Intelnél az eszközök természetes módszerekkel (beszéd, mimika, gesztusok) való vezérléséért felel.

"Az úgynevezett észlelési számítástechnikát három dolog jellemzi: természetes, intuitív és magával ragadó. A természetes azt jelenti, hogy a számítógéppel ugyanúgy beszélünk, mint egy emberrel: a hangunkkal, a szemünkkel, a gesztusainkkal, a mimikánkkal. Természetesen akarok kommunikálni, nem akarok billentyűzetet vagy kontrollert használni, hiszen ezeket az egymás közötti kommunikációban sem alkalmazzuk. Az intuitív azt jelenti, hogyha valaki egy számítógéppel vagy eszközzel akar kommunikálni, akkor ahhoz nincs szüksége kézikönyvre. A magával ragadó pedig arra utal, hogy ha a számítógéppel dolgozunk, akkor elmosódik a határ a valóság és a virtuális világ között."

"Amennyiben sikerül mindezt megvalósítanunk akkor úgy hiszem, hogy nem lesz szükség többé interfészre. Ez a fajta jövő fél éven belül elkezdődik, ugyanis akkor fogjuk megkezdeni bizonyos termékek kiszállítását, de a végállomásig vezető út a becsléseim alapján 10-15 évig tart majd. A technika egyre jobb lesz. Előbb vagy utóbb rendelkezésünkre áll majd az a számítási teljesítmény, aminek a segítségével megépíthetjük azt, amiről mindig is álmodtunk. Ez csupán a számítási kapacitástól függ. Amennyiben a természetes beszédfeldolgozást, a 3D képfelismerést és más ilyen dolgokat nézünk, akkor egy Core i5-ös processzor 70-80 százaléka van kihasználva" - fejtette ki Mooly Eden.


A chipgyártó menedzsere szerint a szoftverproblémák sem igazán jelentenek akadályokat, de persze ki kell fejleszteni még a megfelelő algoritmusokat, hogy a szakemberek azt tehessék, amit akarnak. Emellett a beszédfelismerés területén vannak kihívások. "Még ha a legjobb automatikus beszédfelismerő megoldásokat is vesszük figyelembe, azok sem olyan jók, mint az agyunk. Amennyiben hibát vétek egy szónál, akkor a másik ember agya ezt észreveszi és korrigálja. Vagy egy másik példa: ha valaki velem beszél és közben egy vita zajlik a háttérben, akkor az illető képes elkülöníteni gondolkodását azoktól a zajoktól."

Mooly Eden szerint ugyanakkor van még egy érdekes kérdés. Vajon bele tudunk-e szeretni egy gépbe? Amennyiben azt vesszük figyelembe, hogy tudunk haragudni egy gépre, akkor szeretni is tudjuk, hiszen a harag és a szerelem érzése az agynak ugyanazon részén alakul ki. "Az emberként értő számítógép megalkotása lehetséges, csak az a kérdés, hogy ez 5 vagy 10 év múlva következik-e be. Ez ugyanolyan, mint, hogy mennyibe időbe telik, mire a vezetők feleslegessé válnak az autókban? Ez valamikor meg fog valósulni. Az egész csak idő kérdése" - szögezte le az Intel munkatársa.