Már nem tévén tévézünk

A valós idejű, streaming adatátvitel egyre inkább felzárkózik a lineáris tévézéshez: a heti médiafogyasztás tekintve már csak mindössze két százalékpontos különbség van köztük.

Az Ericsson jelentése szerint a valós idejű, streaming videoátvitel már majdnem egy szinten áll a hagyományos tévénézéssel: a fogyasztók 75%-a néz streamelt tartalmat, míg 7%-uk néz műsorrend szerinti adást hetente többször. Az immár ötödik éve kiadott jelentés azt is megállapította, hogy majdnem minden ötödik néző (19%) kész fizetni azért, hogy bármilyen eszközön elérhesse kedvenc tartalmait. Ez 25%-os növekedést jelent mindössze két év alatt.

A 23 országban, több mint 23 ezer emberrel készített interjúkon alapuló eredményekből kiderül, hogy a felhasználói magatartásban bekövetkező eltolódás továbbra is jelentős hatással van a televíziós és média-iparágra, a régi formátumok és üzleti modellek elavulnak és helyetadva a kiváló minőségű, igény szerinti szórakoztatásnak. A tanulmány szerint az okostelefonokon és táblagépeken megtekintett tartalomra fordított időmennyiség intenzíven növekszik. Emellett egyre többen tekintik a hagyományos műsorsugárzást és a fizetős tévécsatornákat „tartalomraktáraknak”, amelyekből a fogyasztók digitális videorögzítőjük segítségével későbbi megtekintésre válogatják a műsorokat.


A DVR funkciók elősegítik a „maratonszerű” sorozatnézés növekedését, amely a tévésorozatok és többrészes mozifilmek egy csomagban való kiadásával kezdődött, és éles kontrasztban van a hagyományos televíziózási élménnyel, amikor egy kedvenc műsor minden új epizódjára egy hetet kellett várni. Ezzel párhuzamosan számos néző tért át az előfizetés-alapú igény szerinti videó (S-VOD) szolgáltatásokra, mint amilyen a Netflix és a Hulu, és 48%-uk állítja, hogy szeretné, ha egy-egy népszerű sorozat összes részét egyszerre adnák ki, hogy ők dönthessék el, mikor nézik meg az egyes epizódokat.

Míg a fogyasztók 41%-a szeretné, ha bárhol megtekinthetné kedvenc műsorát, ennek két fő akadálya volt: az adatforgalom költsége és magának a tartalomnak a költsége. A kutatás arra is rávilágított, hogy sokan nem hajlandóak minőségi kompromisszumra: 43% mondta, hogy a rendkívül nagy felbontás (UHD) fontos neki.

Niklas Heyman Rönnblom, az Ericsson ConsumerLab vezető tanácsadója kijelentette: „A tanulmány eredményei világosan mutatják, hogy a médiavállalatoknak újra át kell gondolniuk a tartalom létrehozásának és megjelentetésének módját, a televíziós szolgáltatók számára pedig az a legfontosabb, hogy a lehető legjobb minőségű tartalmat legyenek képesek biztosítani a nézőknek, függetlenül attól, milyen eszközön nézik a műsort. A helyzet gyorsan változik, az üzleti és szolgáltatási modelleknek pedig igazodniuk kell a változás üteméhez, ha továbbra is a fogyasztók által értékesnek tartott szolgáltatásokat kívánnak nyújtani”.