Kings's Bounty: Dark Side

Kiadó: 1C Company
Fejlesztő: Katauri Interactive
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium 4 2,6 GHz-es vagy AMD Athlon XP 2800+ processzor, Nvidia GeForce 6600 vagy ATI Radeon Xpress 1100 grafikus kártya, 1 GB RAM, 8 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Pentium Dual Core E2180 2 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 4000+ processzor, Nvidia GeForce GT 530 vagy ATI Radeon HD 6570 grafikus kártya, 2 GB RAM, 8 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Kings’s Bounty: The Legend, Heroes-sorozat
Kategória: körökre osztott stratégia/szerepjáték

Megérkezett a legendás King’s Bounty-sorozat legújabb epizódja, amelyben ezúttal végre a sötét oldal történetét is megismerhetjük. Játéktesztünkből kiderül, hogy miként sikerült a folytatás!

Noha sokan hiszik azt tévesen, hogy a körökre osztott fantasy stratégiák szülőatyjának a Heroes-sorozatot tekinthetjük, azonban a műfaj története ennél sokkal régebbre vezethető vissza. Szigorú stílustörténetbe most helyszűke miatt nem mennénk bele, de már a nyolcvanas években akadt néhány ígéretes próbálkozás, ám az első kiemelkedő címek csak a kilencvenes évek elején születtek meg. Ide tartozott az 1990-ben – még DOS-ra, Commodore 64-re és Amigára – megjelent King's Bounty is, ami folytatások hiányában korántsem lett olyan sikeres, mint a néhány évvel később érkezett Heroes-franchise, de legendás státuszát így is mind a mai napig megőrizte.

Éppen emiatt sokáig abban a hitben éltünk, hogy a New World Computing alkotása megmarad egyszerinek és megismételhetetlennek, azonban miután az orosz 1C Company 17 évvel a premier után váratlanul megvásárolta a játék jogait, ismét felcsillant a remény egy esetleges folytatásra. Nem is kellett rá sokáig várnunk, hiszen 2008 szeptemberében napvilágot látott a King’s Bounty: The Legend, ami nemcsak tökéletes feldolgozása volt az eredeti alkotásnak, hanem ezenfelül méltó konkurenciát is állított az időközben a Ubisoft kezébe került Heroes-játékoknak.




Mivel a végeredményt nem csak a sajtó, hanem a rajongók is nagyon megkedvelték, várható volt, hogy csakhamar érkezik a folytatás, ezáltal előbb 2009-ben a King's Bounty: Armored Princess, majd 2010-ben a King's Bounty: Crossworlds kiegészítő látta meg a napvilágot. Egy kis szünetet követően, 2012-ben folytatódott ténylegesen is a sorozat, így 2012-ben előbb a King's Bounty: Warriors of the North került a boltok polcaira, amit minimális újdonságai miatt már annak idején sem szívesen neveztünk egy valódi második résznek, de a 1C Companyt úgy tűnik, hogy mindez egyáltalán nem zavarta. Néhány nappal ezelőtt ugyanis egy újabb epizóddal, mondhatni egy mellékszállal gyarapodott a sorozat, ami a King's Bounty: Dark Side címet kapta, és 24 év alatt először ad lehetőséget arra, hogy irányításunk alá vehessük a sötét oldalt.

Természetesen mindez korántsem jelent akkora nagy újdonságot, amekkorát a rajongók – egyébként jogosan – elvártak volna a fejlesztőktől, ezáltal egyáltalán nem ismerhetjük meg olyan alaposan a rosszakat, mint korábban a jó karaktereket. Mindehhez negatívumként kapcsolódik még, hogy mindössze három választható karakter – ork, vámpír, démon – oldalán élhetjük át a cselekményt, ami szintén nem egy díjnyertes ötleten alapul, inkább csak általános kliséket pufogtat el. Ennek értelmében a Fény gyermekei teljesen tönkretették a három különböző kaszt otthonát és birodalmát, akik emiatt bosszút esküsznek, majd felkeresik a Sötétség Urát, hogy ott sereget toborozva és birodalmat építve megtorolják ellenfeleik gaztetteit.




Hogy melyik főhős oldalán éljük át a kampányt, az természetesen a történet szempontjából szinte teljesen mindegy – egyedül a kezdőterületek különböznek egymástól –, a játékmenet tekintetében azonban korántsem szabad félvállról venni a döntést. Az ork oldalán ugyanis minden támadásunkat a nyers erőre, valamint általánosságban a közelharcra alapozzuk majd, míg a vámpír mellett döntve sötét varázslóként érvényesülhetünk a pályákon – méghozzá rendkívül félelmetes mágiával kiegészülve, többnyire a távolsági hadviselésre koncentrálva. A démon ezzel szemben egy kicsit kakukktojás, hiszen ennyire élesen nem lehet elkülöníteni harcmodorát a többiekétől, így leginkább talán a két másik kaszt keverékeként írható le, aki sokkal több lényt képes a csatamezőre küldeni és kiemelkedő vezetői tulajdonságokkal bír.

Az egyes karakterek mindegyike szabadon fejleszthető és új képességekkel ruházható fel, ezenkívül pedig egy kisebb inventoryval is rendelkeznek, amelyeknek köszönhetően új felszereléseket is begyűjthetünk, illetve rájuk aggathatunk, hogy segítsenek a harcban, valamint a hatalmas fantáziavilág felfedezésében.

A King’s Bounty: Dark Side a játékmenet tekintetében túl sok és lényeges változást nem mutat fel elődeihez képest, éppen ezért mechanizmusát lényegében két részre oszthatjuk fel. Az egyik oldalon ott van a valós időben felfedezhető világ, ami a klasszikus szerepjátékokat idézi fel előttünk gyűjtögetéssel, érdekes párbeszédekkel és kalandokkal, míg a másik oldalon a harcok állnak, amelyek a körökre osztott stratégiák legszebb hagyományait ápolják. Mi sem természetesebb, hogy az ütközetek teszik ki a játék 75 százalékát, és azt a szabályrendszert ápolják, amit már évtizedekkel ezelőtt megszoktunk a stílustól. Ezáltal az ellenséges csapatok felsorakoznak egymással szemben, és a pálya előre felosztott rubrikáiban, körönként haladnak, illetve támadják egymást attól függően, hogy mennyi cselekvési pont áll a rendelkezésükre.




A harcokat színesíthetjük, ha fellapozzuk a varázskönyvünket, de egységeink is rendelkeznek speciális képességekkel, amelyek komoly előnyt is jelenthetnek bizonyos helyzetekben. Ezenfelül kihasználhatjuk még a pályák interaktivitását – például robbanó hordókat vagy extrákat rejtő kincses ládákat –, de lehetőségünk lesz foglyokat ejteni, akiket természetesen később kényünk-kedvünk szerint átalakíthatunk, besorozhatunk. Seregünket természetesen nem csak ilyen formában bővíthetjük, lévén lehetőségünk lesz például aranyért cserébe újabb haderőt vásárolni, vagy útközben felvenni a felkínálkozó seregeket, de menetközben összegyűjtött tojásokból is kikeltethetünk pókokat vagy kígyókat, amelyek ugyan nem sokat érnek a csatában, de – egy kis képzavarral élve – golyófogónak tökéletesek.

A King’s Bounty Dark Side tehát mellőzi az olyan komolyabb újdonságokat, amelyekre tulajdonképpen már az első, de sokkal inkább a második kiegészítő óta várunk a sorozattól. Hiába kapunk ugyanis 15-nél is több helyszínt, valamint 100-nál is több küldetést, rengeteg alkalmazható egységtípust, illetve új tárgyakat és képességeket, a végeredmény a legnagyobb jóindulattal is csak egy újabb bővítménynek, legfeljebb mellékszálnak tekinthető, mint valódi folytatásnak. Véleményünket ráadásul az sem változtatja meg, hogy az egyik legnagyobb újdonságként hangoztatott társrendszer átalakulása miatt immáron minden hősünk mellé fogadhatunk kísérőt, aki egyfajta mentorként segít majd a teleportálásban vagy a foglyok átalakításában.




Grafika: Sajnálatos módon a külcsín tekintetében sem számíthatunk komolyabb újdonságokra, ezáltal tulajdonképpen ugyanaz a látványvilág fogad majd minket, mint a 2008-as elődben. Márpedig a nagyszerűen sikerült első rész – ami egykoron valóban elragadóan nézett ki – ma már kissé elavultnak tekinthető a grafika tekintetében. Ez sajnos alaposan rányomja a bélyegét a végeredményre, hiszen hiába látnánk viszont alaposan kidolgozott karaktermodelleket, vagy a legutóbbi Heroes-tól megszokott minőséget, összességében csak egy kissé szürke és középszerű küllemet kapunk. Cserébe legalább a gépigényt sikerült nagyon barátságos szinten tartaniuk a készítőknek, ezáltal a játék 6-8 éves konfigurációkon is biztosan elindul majd.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A korábbi részekhez képest csak minimálisan, de határozottan az előnyére változott a King’s Bounty: Dark Side kezelőfelülete és irányíthatósága. Ennek köszönhetően teljes letisztultság és azonnali átláthatóság vár majd ránk, noha a kamera hagyományos, szabad mozgatásának hiánya sokaknak okozhat bosszúságot. Ha valaki játszott már korábban körökre osztott stratégiával, a kezelőfelület garantáltan már az első perctől kezdve kézre áll majd!

Játszhatóság: A King’s Bounty Dark Side sajnos messze nem kínál annyi játékidőt, mint annak idején az első epizód, így kényelmes tempóban akár 10-15 óra alatt átélhetjük a teljes sztorit. Ez ebben a műfajban egy kiegészítőtől ugyan nem rossz, de az alkotást a legtöbb helyen teljes értékű folytatásnak nevezik, ami csupán egy ígéret, hiszen sem tartalma, sem – amúgy igencsak barátságos – árcédulája nem erre utal.

Intelligencia, nehézség: A játék a nehézség tekintetében meglepően jól skálázott, azonban messze nem tökéletes, ezáltal komoly problémák vannak a kiegyensúlyozottság tekintetében. A fejlesztők például egy percig sem fogják meg a kezünket annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak, így könnyedén belesodródhatunk például olyan szituációba, aminek köszönhetően egy aprócska figyelmetlenségből kifolyólag idejekorán véget ér számunkra a kampány. Ha pedig elfelejtettünk menteni – automatikus mentés nincs –, akkor ez akár teljes újrakezdést is jelenthet. További problémát okoz mindemellett az a néhány bug, amelyek sokaknak megkeseríthetik az életét, legyen szó akár mellékküldetések elvégezhetetlenségéről, akár grafikai hiányosságokról.

Hangok, zene: Noha a szinkronok és az effektek tekintetében a King’s Bounty Dark Side semmi kiemelkedővel nem tud szolgálni, azonban a háttérben felcsendülő dallamok olyan nagyszerűre sikerültek, hogy már emiatt is megéri néha feljebb tekerni a hangerőt.

Összegzés: A King’s Bounry Dark Side alapvetően a sorozat jól – de korántsem kiemelkedően – sikerült új epizódja lett, amit tudni kell helyén kezelni ahhoz, hogy megfelelő szempontok szerint értékelhessük. A játék ugyanis olcsó, árához képest pedig megfelelő mennyiségű tartalmat kínál, de amennyiben egy valódi folytatásként tekintünk rá, akkor a maroknyi újdonság miatt hatalmas csalódást okoz majd. Ha viszont te is megszállottja vagy a klasszikus körökre osztott stratégiáknak, a Katauri Interactive legújabb alkotása neked sem hiányozhat a gyűjteményedből!