Evolve - FPS-játék történettel

Kiadó: 2K Games
Fejlesztő: Turtle Rock Studios
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E6600 2,4 GHz-es vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 6400+ processzor, Nvidia GeForce GTX 560 vagy ATI Radeon HD 5770 grafikus kártya, 4 GB RAM, 50 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core i7-920 Quad 2,67 GHz-es vagy AMD APU A8-3870K Quad-Core processzor, Nvidia GeForce GTX 760 vagy ATI Radeon R9 280 grafikus kártya, 6 GB RAM, 50 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Left 4 Dead
Kategória: FPS/TPS

Hosszú évekbe telt, míg a Left 4 Dead fejlesztői elkészültek legújabb alkotásukkal, de egyetlen percért sem volt kár, az Evolve ugyanis új színt hozott a multiplayer FPS-játékok világába. Hogy ez elég lesz-e a sikerhez, az játéktesztünkből kiderül!

A kaliforniai Turtle Rock Studios csapatát ugyan sokan a szívükbe zárták már a Counter-Strike kapcsán is – ők álltak például az eredeti xboxos átirat, valamint a Condition Zero mögött –, de igazán nagy sikert csak évekkel a megalakulásuk után, a 2008-ban napvilágot látott Left 4 Deaddel tudtak elérni. A kérdéses zombis játék ugyanis képes volt megreformálni a csapatalapú akciójátékok műfaját, ezáltal egy olyan új irányvonalat képviselt, amiben minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a különféle karakterek, a csapatmunka, de a népszerűséghez hozzásegítette a végeredményt a különleges, ötletekkel gazdagon felvértezett koncepció is.

A stúdióra később nehéz idők jártak, hiszen bár 2011-ben nekiláttak soron következő nagy videojátékuk fejlesztésének, rossz kiadó mellett bontottak szárnyat, a THQ ugyanis nem sokkal később csődbe ment, és bár a projekt, valamint a csapat is megmenekült – a Take-Two csapott le rájuk –, a munkálatokkal alaposan megcsúsztak, így egészen a közelmúltig kellett várni arra, hogy az Evolve végül megjelenhessen. Ugyan a játékról már az előzetes tesztek során is vegyes kép alakult ki a rajongókban, az eddigi eredmények, illetve a saját tapasztalataink alapján mégis úgy tűnik, hogy az alkotók újfent képesek voltak valami különlegességet alkotni a multiplayer FPS-ek stílusában. Fontos azonban elválasztanunk egymástól a különlegesség és a működőképesség fogalmát, hiszen ami az elméletben nagyon jónak tűnik, esetleg még érdekes is, az korántsem biztos, hogy a gyakorlatban ugyanúgy megállja a helyét.


Az Evolve kapcsán a legfontosabb tisztázandó dolog, hogy elsődlegesen a többjátékos összecsapásokra építi sikerét, és noha találunk benne egyjátékos lehetőséget is, történetre vagy kampányra nem számíthatunk. Ez az első komoly ziccer, amit a fejlesztők kihagytak, hiszen az alapkoncepció nagyon jó, ezért sokan biztosan alaposabban is megismerkedtek volna például a felvonultatott karakterekkel, vagy a sötét fantáziavilág hátterével. A sztori kapcsán ennek köszönhetően csak annyit tudunk majd, hogy egy rejtélyes Shear nevű bolygón járunk, valamikor a távoli jövőben.

A planéta az emberiség számára értékes erőforrásokkal rendelkezik, ebből kifolyólag erőszakos kolonizálás veszi kezdetét, ami korántsem a várt ütemben halad. A dolgot ugyanis megnehezíti, hogy a Földhöz rendkívül hasonló klímájú sárgolyón a helyi élővilág kisebb-nagyobb szörnyekből áll, akik egyáltalán nem mutatnak hajlandóságot a háziasításra, ennek megfelelően egy különítmény részeként azt a feladatot kapjuk majd, hogy minden lehetséges agresszív életformát, de különösen a hatalmas méretekkel rendelkező élőlényeket likvidáljuk a sikeres kolonizáció érdekében.

A bolygót nagyobbacska pályák segítségével ismerhetjük majd meg, amelyek egy-egy csatatérként is szolgálnak, és leginkább talán az Aliens világának hangulatához lehetne hasonlítani az általuk lefestett miliőt. Ennek megfelelően ködös, mocsaras vidékektől kezdve dzsungeleken és kietlen sivatagokon át fagyos helyszínekig bezárólag mindenhol felvehetjük majd a harcot a különféle teremtményekkel, de itt jön egy kis csavar a „történetben”, hiszen amennyiben inkább a másik oldal ügyét tartanánk fontosabbnak, akkor akár egy szörny irhájába is belebújhatunk annak érdekében, hogy likvidáljuk a betolakodókat.

Az Evolve meccsei ugyanis 4v1 felállásban zajlanak, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a négy vadász mellett egy szörny is érkezik a csatamezőre, és optimális esetben nem csak az emberi harcosokat, hanem a toronyháznyi méretekkel rendelkező teremtményt is egy játékos irányítja majd. Noha ez a kiosztás elsőre igazságtalannak tűnhet, összességében a szörnyetegek olyan erősre sikerültek, hogy a négy emberi harcosnak gyakran vért izzadva sem sikerül legyűrnie a teremtményt, de a tapasztalatok szerint összességében egyenlőségjelet húzhatunk a két oldal közé az erőviszonyok tekintetében.

A Turtle Rock Studios összesen 12 emberi karaktert álmodott meg a játékhoz – kasztonként hármat –, akikről sajnos még az egyjátékos módból sem igazán deríthetünk ki sokkal többet alapvető jellemükön túl. A négy karakterosztály közül a legnépszerűbb és legáltalánosabb alighanem az Assault lesz, avagy a csapat ereje, akinek igazi nehézfiúként az lesz a dolga, hogy a lehető legtöbb sebzést okozza a szörnyeteg számára. Saját pajzsuk mellett általánosságban szívósabbak, és fegyvereik főként közelről képesek halálos fenyegetést jelenteni.


A második kaszt a Support, aki a csapat hátterét teremti meg, a fedezésért és gyakran a biztonságos visszavonulásért, a taktika sikeres alkalmazásért felelős. Nagyon erős fegyverzete mellett képes szőnyegbombázást kérni, drónokat bevetni, de akár még láthatatlanná is válhat néhány társával együtt, ami a sikeres taktika részét is képezheti. Egyetlen multiplayer akciójátékból sem hiányozhat a Medic, avagy az orvosi kaszt jelenléte, így az Evolve is rendelkezik ilyennel. Alapvető képessége értelemszerűen a társak gyógyítása, illetve felélesztése lesz, és bár fegyverei jelentéktelenek, csapdáival lelassíthatja, de akár lángba is boríthatja a szörnyeket. Bizonyos szempontból a játék egyik leghasztalanabb karaktere, jelenlétének azonban mégis gyakran örülünk majd, ha éppen szorulna a hurok körülöttünk a harcban.

Direkt a végére maradt a játék egyik sajátosságának tekinthető Trapper, aki alighanem a legnagyobb feladatot vállalja abban, hogy a szörnyvadászat sikeres legyen. Ő ugyanis bár a tényleges harcban nem túl erős, eszközeivel azonban képes egy helyben tartani a hatalmas szörnyeteget, sőt mi több, egy kupola felhúzásával azt is meggátolhatja, hogy a teremtmény elmeneküljön, és később erősebb formában támadhasson ránk.

Mint az a fenti sorokból közvetetten már kiderült, a fejlesztők gondosan ügyeltek arra, hogy a négy kasztot úgy alkossák meg, hogy különleges – és egyébiránt rendkívüli alapossággal fejleszthető – képességeik kiegészítsék egymást. Az Evolve egyik előnye – és egyben hátránya, de erről majd később – ugyanis nem más, mint hogy nagymértékű kooperációra és együttműködésre késztesse a játékosokat. Éppen ezért mindenkinek meglesz a maga feladata a pályákon, és ha bárki elkezd hősködni, azonnal szétesik az egész csapat, és a szörnyeteg olyan könnyen szétcincálja kommandónkat, hogy arról még a Shear bolygó másik felén is hallanak majd.

Ezzel szemben a négy kaszt közötti különbözőségek, valamint az együttműködés fontossága – egy jó csapat esetén – páratlan élményt és rengeteg lehetőséget kínál az Evolve rajongóinak. Ez a gyakorlatban annyit jelent majd, hogy akár egyetlen játékmód és egyetlen pálya is elegendő ahhoz, hogy több száz különféle, mindannyiszor izgalmas csatát élhessünk át. A változatosságot szolgálja a hatalmas pályák mellett az is, hogy a vadászok mellett a szörnyet szintén mindig egy hús-vér játékos irányítja, ami azt jelenti, hogy nem előre megírt helyszíneken támad majd ránk a főellenfél, hanem a legváratlanabb helyen, időben és stratégia mentén.

Egyelőre még csak négyféle fenevad közül választhatunk magunknak – Goliath, Kraken, Wraith és Behemoth –, de mindegyikre igaz mindaz, amit az emberi karaktereknél már leírtunk. Ennek megfelelően a bivalyerős teremtményeket is folyamatosan fejleszthetjük, és bár ők fegyverekkel nem rendelkeznek, azonban így is kaptak négy-négy különleges képességet, amelyekkel még nagyobb borsot törhetnek a harcosok orra alá. Minden szörny másban lesz erős, tehát míg egyikük tüzet okád, és hatalmas sziklákat hajigál, addig egy másik teleportálásra, álcázásra és a vadászok megragadására is képes lesz.

Érdekesség a szörnyszülöttekkel kapcsolatban, hogy a pályákon folyamatosan fejlődnek, így az első szinteken inkább rejtőzködnek, kerülik a közvetlen konfliktust az ellenfelekkel, inkább elejtett állatokból táplálkozva megpróbálják elérni, hogy legalább a második vagy a harmadik fázisba kerüljenek. Ekkor értelemszerűen erősebbek és szívósabbak lesznek, a harcosok pedig sokkal nehezebben tudják majd leteríteni őket.

Az Evolve pályáin küzdő felek mellett hasonlóan érdekesre és különlegesre sikerültek az egyes játékmódok is. Óriási problémának tűnhet, hogy egyelőre csak négy darab áll a rendelkezésünkre, azonban egyrészt a rengeteg lehetőség miatt ezek is garantáltan hetekre elegendő szórakozást nyújtanak, másrészt pedig a készítők korábban megerősítették, hogy rengeteg extra tartalommal bővítik majd a játékot, amelyek egy jelentős része ráadásul ingyenes lesz. A játékmódok közül a legnépszerűbb alighanem a Hunt lesz, aminek a lényege az, hogy a vadászok egy hajsza során a lehető leggyorsabban likvidálják a szörnyet – lehetőleg még a harmadik szint elérése előtt.


Az egész Evolve-ban felbukkanó probléma gyökeréig kell majd hatolnunk a Nest játékmódban, aminek a lényege, hogy elpusztítsuk a pályákon megtalálható szörnytojásokat, amit eközben természetesen a játékos irányította fenevadnak meg kell akadályoznia. Kis túlzással a Hunt egyfajta továbbgondolásának, illetve folytatásának is tekinthető a Defend névre hallgató lehetőség, amelyben a vadászok rögtön egy harmadik szintű teremtménnyel találják szembe magukat, akinek az lesz a feladata, hogy elpusztítson néhány, az emberek számára nagyon fontos objektumot. Ebben az esetben tehát fordul a kocka, hiszen a szörnyeteg lesz a támadó jellem, és a vadászok védekeznek majd.

A négy játékmód közül a legötlettelenebbnek járó díjat – a Nest mellett – a Rescue viheti el, ami nevéhez hűen arra koncentrál, hogy az emberek megmentsenek néhány túlélőt, miközben a Shear bolygó csúnyaságai mindent megtesznek azért, hogy ez ne sikerülhessen. Noha ezek után nincs túl sok jelentősége, érdemes kiemelni még az Evacuationt, ami lényegében a fentiekben bemutatott négy lehetőséget fűzi össze az egyjátékos élmény érdekében. Itt véletlenszerűen adagolt pályákon kell majd teljesítenünk a feladatokat, és bár kapunk egy-egy látványos nyitó, illetve záró kisfilmet hozzá, történetről vagy mélyebb játékmenetről még csak ne is álmodozzunk. Leginkább a betanítás, illetve az Evolve sajátosságainak megismerése miatt ajánlott legalább egyszer belekóstolni, de az igazán nagy élmények más játékosokkal karöltve várnak majd ránk.

Pontosabban az esetek többségében sajnos még csak várnának! A fentiek alapján ugyanis felvázoltunk egy elméletet, ami egy tartalmas, jól működő videojátékként valósulhatott volna meg, de összességében mégsem így történt. Elsődlegesen azért nem, mert az egész játékmenetet túlzottan az összefogásra, az együttműködésre építették fel a készítők, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha csak egyetlen csapattagunk is elkezd hősködni, esetleg nem tudja a dolgát, nem érti a lényeget, akkor nagy valószínűséggel buktuk az adott meccset. Nem mellesleg nekünk is elmegy a kedvünk attól, hogy még egyszer próbálkozzunk, mert nagy valószínűséggel előbb vagy utóbb – a tapasztalatok szerint inkább előbb – ismét összehoznak a szerverek egy ilyen illetővel.

Szintén a problémák sorát erősíti, hogy hajlamos néha a játék egyszerűen káoszba fulladni. Ez különösen akkor történik meg, amikor egy túl erőszakos szörnyjátékossal találjuk szembe magunkat egy viszonylag szűk környezetben. Ilyenkor könnyen fejetlenség alakulhat ki a csapattagok között, térkép híján ugyanis nem tudjuk majd, hogy mi és merre lesz, csak a hatalmas effektorgiát és a fenevad szüntelen támadásait kapjuk az arcunkba belső nézetből, aminek a vége rendszerint az lesz, hogy a vadászok elveszítik a mérkőzést. A problémát fokozza, hogy gyakran indokolatlanul nagyok a helyszínek, így sokszor úgy el tud majd bújni a szörnyet irányító játékos, hogy már csak a harmadik szinten találkozhatunk vele, ami bizony alaposan csökkenti az emberek túlélési esélyeit.


Grafika: Az Evolve külleméért a CryEngine grafikus motor legújabb generációja felelős, aminek köszönhetően nagyon szép lett a grafika, noha azért kiemelkedőnek természetesen nem lehetne nevezni. Minden bizonnyal nem is ez volt a készítők célja, hiszen számukra inkább az a fontos, hogy a végeredmény jól optimalizált legyen, a lehető legtöbb PC-n elfusson, eközben pedig a mai igényeknek is megfeleljen. Ha ezeket a kritériumokat vesszük alapul, a játék megállja a helyét, de mindenkit óva intenénk attól, hogy az intenzív összecsapások között jobban elmélyedjen az animációkban, esetleg a környezet részleteiben.

Kezelőfelület, irányíthatóság: Noha rengeteg lehetőséget találunk az Evolve berkein belül, a kezelőfelületet mégis igyekeztek egyszerűen tálalni a készítők, ami az esetek többségében sikerült, de akadtak azért kivételek. Az irányíthatóság terén a letisztultság a jellemző a játékra, legalábbis abban az esetben, ha a vadászokat irányítjuk. Esetükben egy hagyományos többjátékos FPS rendszerét kapjuk meg, ami könnyed kezelhetőséggel párosul még a fegyverváltás vagy a jetpack használata esetén is, de a szörnyek terelgetésére sajnos ez már nem mindig igaz. Alapvetően a fenevadakat már nem belső, hanem külső nézetből irányítjuk, ami fontos ahhoz, hogy jobban átláthassuk a környezetet, ám alapvető probléma, hogy méreteikből kifolyólag gyakran annyira esetlenek a harcban, és olyan nehezen alkalmazhatók a különleges képességeik, hogy emiatt egy összefogottabb támadást gyakran menekülés követ, mert lehetetlen átlátni a helyzetet még a könnyed kamerakezelés ellenére is.

Játszhatóság: Hogy mennyire volt gerinces lépés a fejlesztők részéről az előre bejelentett DLC-áradat a játékhoz, az egy külön cikket is megérne, ami azonban ennek ellenére kijelenthető, hogy nem feltétlenül a tartalom mennyiségével van probléma a játékban. Tény, hogy szükség lenne több pályára és játékmódra – lesz is majd a későbbiekben –, de ami nagyobb baj, hogy a fejlesztők nem tudták áthidalni azt a problémát, hogy a komoly játékosokat és az alkalmi kipróbálókat vagy kezdőket szétválasszák egymástól. Emiatt sokan rossz szájízzel hagyják majd magára az Evolve-ot abban reménykedve, hogy pár héten vagy hónapon belül a közösség talán felnő a játékhoz. Mindezt viszont erősen gátolja, hogy még vadászként sem kell különösebben ügyesen céloznunk ahhoz, hogy érvényesüljünk a pályákon, tehát olyan alkalmi játékosokat is vonz a végeredmény, akik talán nem is akarnak hasznosabb tagjai lenni a közösségnek.

Intelligencia, nehézség: A multiplayer-orientáltság miatt a játékban nem fontos a mesterséges intelligencia – az egyjátékos módban természetesen borzasztóan működik –, a nehézség azonban annál inkább. Az apró, de annál zavaróbb tényezők miatt gyakran túl nehéznek, máskor túl könnyűnek tekinthetjük majd a végeredményt, minden attól függ, hogy milyen játékosok vesznek minket körül a pályákon. Lesznek ütközetek például, amikor az első percektől szenvedünk, és tudjuk, hogy halálra vagyunk ítélve, míg más esetben olyan nagy lesz az összhang, hogy élményszámba megy az összecsapás levezénylése. A túl sok felesleges rohangálás, a kissé unalmas és könnyedén legyőzhető bolygólakók, valamint a gyakran káoszba fulladó harcok azonban még optimális esetben is kellemetlen érzéseket hagyhatnak bennünk, akárcsak a Shear bolygó semmitmondó és klisés környezete.

Hangok, zene: A hangok – mind a szinkronok, mind az effektek – semmivel sem tekinthetők jobbnak az átlagosnál, összességében még a szörnyek hörgéseire és morgásaira sem igazán kapjuk fel a fejünket, az emlékezetesebb dallamok hiánya pedig fájó pont lehet még az összecsapások során is. Persze ez legyen a legnagyobb baj egy ilyen alkotás esetében!

Összegzés: Az Evolve összességében korántsem lett egy rossz játék, sőt mi több, a Turtle Rock Studios valóban képes volt rengeteg újdonságot hozni vele a stílusba, azonban a gyakorlatban ez az összetett elképzelés még nem működik igazán. Ez pedig nem is annyira a fejlesztők, mint inkább a játékosok, pontosabban egy bizonyos réteg hibája. Ami tény, hogy az alkotás korántsem akkora durranás, mint ahogyan azt korábban a készítők, de sokkal inkább a marketingesek beállították, de aki él-hal a kooperáción alapuló, különleges többjátékos csatákért, és meg tud barátkozni a játékmenettel, az biztosan életre szóló élményekre tehet szert játék közben. Összességében azonban érdemes még várni néhány hetet ahhoz, hogy a közösség jobban összeszokjon, illetve alkalmazkodjon az új szabályrendszerekhez, mert az alapokkal már most sincs különösebb probléma.