Felrobbant az ExoMars landolóegysége

Erre gyanakodnak, bár a lezuhanással kapcsolatos adatok elemzése még nem ért véget.

Azt már a múlt hét végén is tudtuk, hogy az ExoMars-küldetés felemásra sikerült, hiszen bár az elsődleges célt sikerült elérni, ezzel pedig az európai szonda a Mars körüli pályára állt, a demonstrációs célokat szolgáló leszállóegységgel megszakadt a kapcsolat, ami gondokra utalt. Végső vélemény még nincs, de több jel utal a lezuhanásra.

Közvetlenül a hétvége előtt jelezte az Európai Űrügynökség, hogy a NASA Mars Reconnaissance Orbiter szondája elhaladt a helyszín felett, a CTX-kamera segítségével pedig több felvételt is készített a kijelölt leszállóhelyről. Ezen 6 méter/pixel felbontással készült képeken jól látszik a nagy lenyomat, ami a 12 méter átmérőjű ernyővel köthető össze, ettől nagyjából 1 kilométerre északra pedig több kisebb nyom is kirajzolódik, amelyek egy 15 x 40 méteres területet fednek le – ez lehet a Schiaparelli becsapódásának eredménye. Bár a szonda és a landoló közötti kapcsolat a csaknem 7 percig tartó leszállási fázis utolsó szakaszában, a fékezőrakéták idő előtti begyújtása után megszakadt, a becslések szerint a modul 2-4 kilométeres magasságból zuhanhatott le, mintegy 300 km/h-s sebességgel.

A szonda által átvett és később visszaküldött adatok elemzése folytatódik, ez később még nagyon hasznosnak bizonyulhat. Tekintettel arra, hogy a mostani küldetésben a leszállás demonstrációs célokat szolgált, maga a modul pedig legfeljebb 2-3 napig bírta volna a gyűrődést a felszínen, a veszteség nem óriási, bár az illetékesek nyilván jobban örültek volna, ha gond nélkül sikerül visszaigazolni a 2020-ban felhasználni tervezett technológia eredményességét. Az MRO néhány napon belül a HiRISE-kamerával készít majd jobb képeket a felszínről, ezt pedig az indiai GMRT-teleszkóp, a TGO említett adatai, valamint az ESA másik szondája, a Mars Express által szolgáltatott információk egészítik majd ki, így jó eséllyel sikerül teljesen rekonstruálni az eseményeket.

A Trace Gas Orbiter jelenleg 4,2 nap alatt kerüli meg a Marsot, a szonda jól működik, novemberben pedig két megkerülés alatt is fontos kalibrációs adatokat rögzít majd. Ezt márciusban követi a magasság 400 km-re csökkentése, hogy meginduljon a légkör tanulmányozása.