Eddig jól vizsgázott a világűrben tesztelt szuper­számítógép

A tavaly felküldött szuperszámítógép nagyon jól megbirkózik a különleges körülményekkel.

Tavaly augusztusban a NASA és a Hewlett-Packard Enterprise (HPE) közösen küldte fel a Spaceborne Computer nevű szuperszámítógépet a SpaceX Dragon C113 űrhajóval a Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A teszt célja az, hogy a Spaceborne Computer bebizonyítsa, hogy egy éven keresztül zökkenőmentesen tud működni akár az űrben is. A Spaceborne Computer szoftvere képes valós időben lecsökkenteni a teljesítményét azért, hogy reagáljon a sugárzási szint emelkedésére vagy más körülmények megváltozására. Ez az első alkalom, amikor egy kereskedelmi forgalomban kapható nagy teljesítményű számítógépes rendszert az űrben tesztelnek.


A HPE-nél Mark Fernandez felel a Spaceborne Computerért. A szakember szerint normális esetekben több évig tart a fejlesztés, mire sikerül megfelelni a NASA rendkívül követelményeinek. Az ISS fedélzetén a legkorszerűbb processzor egy 386-os modell, amelyet az 1980-as évek közepén mutattak be, emellett az űrállomáson körülbelül 100 laptop is található, de szinte az összes rossz a sugárzás miatt. A Spaceborne Computer ezzel szemben 284 napja zökkenőmentesen dolgozik. Ahogy Fernandez fogalmazott: a szuperszámítógépet a Nemzetközi Űrállomás napelemei látják el árammal és a világűr hidege hűti, ezért a világ leghatékonyabb szuperszámítógépe.

Egy másik Spaceborne Computer a Földön üzemel. Egy monitoron mind a két készülék számításait figyelemmel követik valós időben, ezáltal összehasonlíthatók az adataik. A kutatók többek között arra kíváncsiak, hogy mérsékelhetők-e a sugárzás miatti problémák azáltal, ha egy napvihar esetén a számítógép lassabban működik. Amennyiben a terv a gyakorlatban beválna, úgy a jövőbeli küldetéseknél meg lehetne spórolni a készülék költséges védelmét.

A szuperszámítógép operációs rendszere a Linux. Fernandez közölte, hogy a Nemzetközi Űrállomásra felküldött szuperszámítógép sértetlenül átvészelte az utat és a telepítést, s a teljesítményében sem történt visszaesés. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lettek volna problémák. A rendszert eddig egy alkalommal kapcsolták le alkatrészcsere miatt, kétszer pedig váratlanul áramszünet következett be. Emellett volt két tűzriadó is, a másodiknál az egyik űrhajós ért hozzá véletlenül a vészkapcsolóhoz. A szakember örült ezeknek az eseteknek és teljesen mindegy neki, hogy miért történik egy probléma, azt szeretné ugyanis, hogy a Spaceborne Computert elérné a határait. Merevlemezekből például 20 van, némelyik működik, némelyik nem. A rendszer képes a hibás meghajtókat elszigetelni és tovább dolgozni.


A szakértőknek egyetlen dolog számít, hogy a problémák megoldására ne kelljen a Földről segítséget kérniük, az ugyanis túlzottan hosszú ideig tarthat. Először ők keresnek megoldást, majd ezután szólhatnak a Földön lévő kollégáiknak, hogy ez és ez történt, s a kialakult problémát így próbálták megoldani. Ennek köszönhetően egy teljesen új megközelítés alakult ki a hibakeresés és a hibajelzés során. Fernandez elmondta, hogy a Spaceborne Computer szeptemberig marad a Nemzetközi Űrállomáson, majd azután visszaviszik a Földre. Ezután megvizsgálják és kielemzik, hogy az űrben való használat milyen károkat okozott. Eleinte senki sem hitt abban, hogy az elképzelés működhet a gyakorlatban, most viszont már az a terv, hogy más küldetések során is legyen a fedélzeten szuperszámítógép.