Jason Statham szétrúgja Meg - Az őscápa hátsóját

A Meg - Az őscápa nem tudja eldönteni, hogy egy komoly horror legyen vagy egy szimpla nyári kis blockbuster. Előbbinek nevetséges, utóbbinak túl komoly. De ettől még akadnak szórakoztató pillanatai.

Hogy tetszett a Meg - Az őscápa?

Tetszett, jó film volt

Közepes lett

Nem tetszett

Nem láttam

Hosszú évtizedek óta jönnek egymás után a cápás filmek, és most Jon Turteltaub rendező egy megalodonnal licitál mind fölé. A baj mindössze az, hogy a készítők nem tudták eldönteni, hogy egy komoly akciófilmet vagy egy szórakoztató trash filmet hozzanak ki a végén. Mert maga a történet cseppet sem vehető komolyan. A Mariana-árok kapcsán kiderül, hogy amit eddig a fenekének hittek, az pusztán egy gáztakaró és alatta egy teljes élővilágot találnak a tudósok. A kutatást természetesen egy milliárdos állja, aki valamilyen oknál fogva anyagi előnyt remél ettől az egésztől.

Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a dolog balul sül el, Statham exe lent reked és persze a Szállító kell hogy leutazzon és megmentse. Az akció közben azonban megjelenik egy megalodon, aki - ha már új arcokat lát - felmegy a felszínre, hogy megnézze, vajon mindenki olyan kocka hassal bír-e, mint Jason? Ennyi a történet és ezen alap helyzetből adódhatna is egy igen látványos, önmagát cseppet sem komolyan vevő trash, melyben a cápa nem kímélve senkit elkezdi a millió éves és ezért unalmas kosztjának lecserélését. Sajnos azonban ez nem így történik.



Kezdjük ott, hogy egy trash-film esetében nem merül fel bennünk olyan kérdés, hogy vajon a nyomás miért nem hat a cápára? Miért fontosabb egy cet hangja, mint az előtte sorakozó embertömeg? Miért tűnik hatalmasnak a vízben az állat, miközben kiemelkedve a felszín fölé mintha fele akkorára menne össze? Ezeken jókat lehetne mosolyogni, mint ahogy azt a Sharknado bármely részén tesszük, azonban a három forgatókönyvíró valamiért vért izzadva próbálja megmagyarázni az eseményeket és persze dimenziót adni a karaktereknek. Pedig a szereplők a szokásos sablonokat vonultatják fel: a vicces afro-amerikai, a különc tudós csaj, a kínai piac miatt beemelt ázsiai professzorok... és persze Jason Statham, aki most is Jason Statham. A kőarcú angol fenegyerek egy rúgással meg tudja állítani Meget és persze nem fog rajta semmi.

A többiek pedig csak asszisztálnak neki. Attól, hogy egy csaj fúra hajjal bír, még nem lesz különc. Elméletileg zseniális adathalász, de a filmben ebből egy pillanatot sem látunk. És persze a kínai pénzek nyomán beemelt Li Bingbing egész Statham megjelenéséig tudósként viselkedik, hogy utána elolvadjon, mint gumicukor a napon. A többiek nem is érdemelnek külön kiemelést, mindenki csak túl akar lenni a kötelezőn, hogy aztán kiszállhasson a jéghideg medencéből.



De mégis miért érdemes adni egy esélyt a Meg - Az őscápának? Mert mindettől függetlenül egy bűnös szórakozást nyújt. A film látványos, a cápa pazarul néz ki és úgy összességében kellemes kikapcsolódást nyújt. Persze néha kilóg a CGI-lóláb, ilyenkor azért felnevet a mozi is... máskor ugyanis nincs lehetősége, mert a film cseppet sem vicces. Ráadásul túl hosszú is, a hivatalos 113 percből simán kiszedhettek volna 20-25 percet és ezzel kivághatták volna a nagyon sok üresjáratot. Mégis ajánlom a filmet, mert a sok komolykodás mellett az ilyen hőségben bizony jól esik az agynak, ha kikapcsolhat és szimplán élvezheti a látottakat.

Klikk a poszterre a nagyobb változathoz

Meg - Az őscápa (The Meg) szinkronizált, amerikai akciófilm, horror, sci-fi, 113 perc, 2018 12 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: Jon Turteltaub Producer: Belle Avery, Lorenzo di Bonaventura, Colin Wilson Operatőr: Tom Stern Vágó: Steven Kemper, Kelly Matsumoto Forgatókönyvíró: Dean Georgaris, Jon Hoeber, Erich Hoeber Ruby Rose (Jaxx Herd) Jason Statham (Jonas Taylor) Rainn Wilson (Jack Morris) Robert Taylor (Dr. Heller) Li Bingbing (Suyin) Cliff Curtis (James "Mac" Mackreides) Jessica McNamee (Celeste)