A világ technológiai kettéosz­tottsága felé haladunk

Nem lenne jó, ha a világ országainak oldalt kellene választaniuk az USA és Kína kereskedelmi konfliktusában.

Bill Ray, a Gartner piackutató cég elemzője szerint ha az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti technológiai vita elmérgesedik, akkor annak komoly következményei lehetnek a világgazdaságra nézve. Az USA rendkívüli módon aggódik amiatt, hogy az ázsiai ország vezető szerepbe kerülhet a félvezetőpiacon. A Washington által a Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) ellen bevezetett kereskedelmi blokád azt eredményezte, hogy a Huawei már két hete nem jut chipekhez. De az egész konfliktusnak nagyon komoly következményei lehetnek, amelyeket még nem lehet előrejelezni.

A szakember rámutatott, hogy az SMIC, amely jelenleg a legnagyobb kínai chipgyártónak számít, 28 nanométeres gyártási eljárással készít chipeket, míg a Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC), a Samsung vagy az Intel 5 vagy 7 nanométeres gyártási eljárással. A számításaik alapján a kínai vállalatnak tíz esztendőre lesz szüksége ahhoz, hogy egy szinten lehessen a nyugati vetélytársaival, de ez csak akkor valósulhat meg, ha az ehhez szükséges gépeket beszerezheti külföldről. Különben nagyon nehezen tudja majd a kínai chipgyártó ipar ledolgozni a technológiai hátrányát.

Bill Ray úgy vélte, hogy most már kimondható az, hogy a nemzetközi konfliktusokat eddig kiváltó olaj helyére a mikrochipek léptek. A Huawei gyakorlatilag semmit sem tud tenni, a márka ugyanis sérült. A legjobb megoldás talán a név módosítása lenne. Ugyanezt kellene tennie a DJI kínai dróngyártónak is, amellyel szemben az amerikai kormány fogalmazott meg korábban aggályokat. Ez dominóhatást váltott ki és a tengerentúli társaságok kezdenek elfordulni a DJI-től. Arra lehet számítani, hogy Kína helyett előtérbe kerülhetnek más gyártási helyszínek, például Mexikó vagy Vietnám. A beszállítói láncok bonyolultabbak lesznek, főleg akkor, ha egy adott vállalkozás ragaszkodik a kínai partnereihez.

A Gartner elemzője végül kitért arra, hogy mit eredményezhet a felhasználók szintjén Kína háttérbe szorulása. A Huawei olcsón kínál 5G-hálózatokat. A bojkott miatt ezen infrastruktúrák létrehozása és üzemeltetése drágább lesz, továbbá a kiépítés is lassabban valósul majd meg. Ráadásul az egyes kormányok több pénzt adnak majd ki a helyi ipar támogatására. A legnagyobb félelem azonban az, hogy a világ egy amerikai és egy kínai tömbre szakadhat szét. Európa minden bizonnyal az előbbihez fog tartozni, míg Afrika az utóbbihoz. Mind a két oldal saját technológiai szabványokat, s eltérő platformokat és fejlesztési környezeteket hozhat létre. Ez pedig azt eredményezheti, hogy egy Európában értékesített okostelefon nem fog működni Pekingben és fordítva.

Ennek pedig komoly társadalmi következményei lehetnek, a technológia hirtelen elválasztja majd az embereket egymástól ahelyett, hogy összekötné őket, ahogy tette ezt eddig. A folyamat már jelenleg is megfigyelhető, hiszen ugyan Trump mostanában kezdett el Kína körmére nézni, de az Amazon, a Facebook és a Google eddig sem működött Kínában. Ezzel szemben a WeChat világszerte elérhető, tehát közel sem okos dolog az Egyesült Államokat hibáztatni az eszkalálódásért. Arra mindenesetre ne számítsunk, hogy a gazdasági károk jobb belátásra fogják téríteni a kormányokat, a pénzügyi érvek nem változtatják majd meg a politikát. A kereskedelmi szektorban így egyhamar nem várható változás.