Napvitorlázás

Akár már az év végén útjára indulhat a Planetary Society napvitorlása, amely az első űrhajó lesz a történelemben, amelyet a napsütés által gerjesztett tolóerő hajt majd.

A verseny a napsütés elsőkénti meglovaglásáért folyik... Az amerikai Planetary Society (Bolygó Társadalom), amely magánemberek támogatásából működik, meglepő bejelentéssel szolgált nemrégiben. A szervezet az év végefelé fellövi a világ első napvitorlását.

A napvitorlások, amelyek működési elvét már évtizedekkel ezelőtt megálmodták, a nap sugárzásának nyomását használják fel, mint tolóerő-forrást, hasonlóan ahhoz, ahogy a vitorláshajók a szél segítségével haladnak. Bár elsőre meglepőnek tűnhet, a fény építőkövei, a fotonok is nyomást gyakorolnak a fényt elnyelő, vagy éppen visszaverő testekre, csak ez a nyomás meglehetősen kicsi. A jelenség segítségével űrhajókat lehet meghajtani az űr azon részein, ahol van fénysugárzás.



Amennyiben a Planetary Society napvitorlása sikeres lesz, megelőzi az European Space Agency (ESA - Európai Űrkutatási Intézet), és a NASA hasonló projektjeit. Az ESA 1996-óta dolgozik a napvitorlás elkészítésén. A prototípus, amely várhatóan 12 hónap múlva indul útjára, Földkörüli pályán fog "vitorlázni".

Colin McInnes, a napvitorlázás szakértője úgy látja, a technológia új utakat nyithat meg az űrkutatásban. "Vannak olyan missziók, amelyeket tényleg csak a napvitorlázással lehet megoldani." McInnes azonban arra is kitért, fennáll a veszélye, hogy egy esetleges sikertelen PS-küldetés után az emberek napvitorlásba vetett bizalma elveszlik. "Ha a küldetésük sikertelen lesz, az negatív hatással lehet az egész technológiára, bár szerintem nem szabad a Planetary Society-t az ESA-hoz vagy a NASA-hoz hasonlítani."

A napvitorlások olyan kis tömeggel rendelkeznek, hogy a fotonok nyomása fel tudja őket gyorsítani az űrben. Ezek az űrhajók nem használnak üzemanyagot és szűkebb értelemben vett hajtóművet.

A napvitorlások a fény kis nyomása miatt lassan gyorsulnak fel, de mivel a fény nem fogy el, idővel igen nagy sebességet elérhetnek. A rakétahajtás esetén az űrhajó nagy gyorsulással indul, de az üzemanyag hamar kifogy, a gyorsulás pedig megszűnik. A naprendszerbeli utazások ideje a két rendszerrel nagyjából megegyezik, de minél nagyobb a távolság, annál inkább nő a napvitorlás előnye.



Az első napvitorlás áprilisban indul egy orosz atom-tengeralattjáró fedélzetéről, egy átalakított interkontinentális ballisztikus rakéta segítségével. A prototípus alacsony földkörüli pályán, 30 percig fog manőverezési tesztelést végezni. A prototípus két, az év végén fellövésre kerülő napvitorlás pedig nyolc szárnnyal rendelkezik majd. A két indítás között lesz egy köztes, második teszt-fellövés is, amely során egy 40 kilogrammos napvitorlás próbál majd vitorlázni a Föld körül.

A napvitorlások "felfújható" szárnnyal készülnek, amelyet egy gyorsan megkötő hab fog belülről kimerevíteni.
Többen megkérdőjelezték a Planetary Society jövőbeli sikerét, utalva a túl korai határidők miatt gyors ütemben végzett fejlesztésekre. Louis Friedman, a Planetary Society ügyvezető igazgatója azonban hiszi, hogy a szervezet támogatói vállalni akarják a gyorsított ütemű fejlesztéssel járó kockázatot, mivel a PS csak így lehet első.