Egyszerűsítenék az autonóm vezetés szintjeit

Új javaslat merült fel, amellyel optimalizálnák a jelenlegi szintrendszert.

Jelenleg két fő automatizáltsági szintrendszer létezik. A SAE (Society of Automotive Engineers) International 2014-ben egy szabvány formájában definiálta az autonóm gépjárművek terminológiáját, illetve megfogalmazta azok szintjeit az automatizáltság tekintetében. A "SAE Level" meghatározott szintjei alapvetően azt mutatják meg, hogy a dinamikus vezetési műveletek hogyan oszlanak meg az ember és a gép között a 0. (nincs automatizáltság) szinttől az 5. (teljesen automata rendszer) szintig. Az egyes szintek a Nincs automatizáltság (0. szint), a Gépjárművezetés támogatása (1. szint), a Részleges automatizáltság (2. szint), a Feltételes automatizáltság (3. szint), a Magas szintű automatizáltság (4. szint) és a Teljes automatizáltság (5. szint). A Német Szövetségi Útügyi Kutatóintézet (BASt.) által meghatározott szintjei pedig a következők: a Csak humán járművezető (0. szint), a Támogatott gépjárművezetés (1. szint), a Részben automatizált (2. szint), a Magas szinten automatizált (3. szint) és a Teljesen automatizált (4. szint).

A BASt. most azzal az ötlettel állt elő, hogy egyszerűsíteni kellene a rendszert: legyen asszisztált, automatizált és autonóm vezetés. Az intézet álláspontja az, hogy az a megközelítés szelektívebb és jobban leírja a különböző minőségeket. A BASt a Szövetségi Digitális és Közlekedési Minisztérium (BMDV) Bergisch Gladbachban működő kutatóintézete, hivatalból dolgoznak a biztonság növelésén. A járműtechnológiai osztály vezetője, Andre Seeck professzor 2010 és 2014 között az Euro NCAP elnöke volt. A bizottság meghatározza az ütközésbiztonsági szabványokat, amelyeket folyamatosan szigorítanak. Az Euro NCAP leginkább a töréstesztjeiről ismert, az aktív és passzív biztonságért adott öt csillagjuk komoly reklámértékkel bír az adott járműtípus számára. A kényelem, az utasok és a környezet védelme a szoftveres vezetés során találkozik.

Az új feltételek szerint az európai utakon ma már szinte minden személygépkocsi a támogatott vezetés hatálya alá tartozik. Ez azt jelenti, hogy a volánnál ülő embert csupán segítik, akinek mindig figyelemmel kell kísérnie a rendszerek megfelelő működésére és egyértelmű felelősséggel tartozik. Ez főként az oldalirányú átsorolást - azaz a sávelhagyásra figyelmeztető vagy a sávközép irányítást - és a hosszirányú útfigyelést érinti. Utóbbiba tartozik például az a tempomat, amely radarral szabályozza a követési távolságot. A mai személygépkocsik szinte mindegyike rendelkezik valamilyen vezetéstámogató funkcióval, de ezen rendszerek felügyeletére folyamatosan figyelő emberekre van szükség.

A BASt. úgy vélte, hogy a mostani rendszer szerinti 3. és 4. szinteket össze lehetne vonni, mert bár céljuk nem azonos, de hasonló tulajdonságuk van - az ember bizonyos helyzetekben visszavonulhat és átadhatja az irányítást. Ez az automatizált üzemmód 2023-tól 130 km/h sebességig engedélyezett lesz egy felülvizsgált ENSZ-EGB-rendelet értelmében. Németország az első állam, amely már törvénybe iktatta a végrehajtást. Az asszisztált vezetésről az automatizált vezetésre való áttérésnek azonban magasak az akadályai. Minden rendszernek nem "jónak" vagy "nagyon jónak", hanem tökéletesnek kell lennie. Garantálni kell, hogy az automatizált művelet még az átadás során is tökéletesen működjön, amelynek tíz másodperces türelmi idővel kell történnie. Ez azt jelenti, hogy az autóban lévő hardvert redundánsan kell megtervezni; hasonlóan egy repülőgéphez, ami viszont drága.