Emberi jogokat sért az állandó webkamera-használat

A koronavírus-járvány új szabályok kidolgozását tette szükségessé, ezt bizonyította egy jogi eljárás is.

A Chetu nevű floridai székhelyű szoftverstúdiónak világszerte vannak alkalmazottai. A vállalat nemrég összeveszett egy holland marketingesével, aki nem volt hajlandó a webkameráját mindig bekapcsolva tartani egy tréning során. Az ügy a zeeland-nyugat-brabanti tartományi bíróság elé került, amely kimondta, hogy a webkamera folyamatos működtetése az otthonokban aránytalan követelmény, amely sérti az emberi jogokról szóló egyezmény 8. cikkét.

A bírósági dokumentumok szerint a férfi 2019 elején kezdett el dolgozni a Chetunak és összesen több mint 70 000 eurót keresett évente jutalékokkal. Augusztus 23-án részt kellett vennie egy kötelező online képzésen. Azt is megkövetelték tőle, hogy aktiválja a képernyőmegosztást és a webkamerát egész nap tartsa bekapcsolva. Ő azonban nem tett eleget a kérésnek. Két nappal később azt írta a munkáltatójának, hogy nem ért egyet a webkamera használatával kapcsolatos követeléssel. "Nem érzem jól magam, ha napi kilenc órán keresztül kamera figyel. Ez a magánéletem megsértése, és ez az oka annak, hogy a kamera nincs bekapcsolva. Már most is nyomon tudják követni az összes tevékenységemet a laptopomon, és a képernyőmegosztás is be van kapcsolva" - mutatott rá.

A Chetu azonban nem fogadta el ezt az érvelést és augusztus 26-án munkamegtagadás vádjával elbocsátotta a szakembert. Ő ezt nem vette tudomásul és pert indított, azzal érvelve, hogy az elbocsátás indokolatlan volt és a társaság eljárása nem felelt meg az adatvédelmi jogszabályoknak.

Bár a marketinges szakembernek Floridában kevés esélye volt, de Zeeland-Nyugat-Brabant tartományi bírósága megállapította, hogy az elbocsátásnak nem volt egyértelmű oka. A webkamera kikapcsolása nem értelmezhető a munkavégzés megtagadásaként és még ha feltételezhető is, hogy a Chetu nem mentette el a webkamera felvételeit, a készülék folyamatos működésére való kötelezés a magánélet megsértését jelentette. A bíróság ezt az emberi jogokról szóló egyezmény 8. cikkével (magánélethez való jog) támasztotta alá, amely szigorú irányelveket követel meg a munkavállalók felügyeletét illetően. Ennek alapján a munkaadó részéről aránytalan volt azt követelni, hogy a webkamera folyamatosan működjön.

A szeptember végén kihirdetett és a héten nyilvánosságra hozott ítéletben a Chetu-t kötelezték arra, hogy az elbocsátott munkavállalónak 50 000 euró kártérítést fizessen, továbbá 9500 eurót utaljon át a munkahelyváltás elősegítésére, 8375 eurót az indokolatlan elbocsátásért és 2700 eurót az elmaradt fizetésért. Ezenkívül a fel nem használt 23 napnyi szabadságért járó kompenzációs kifizetéseket még nem számszerűsítették. A vállalatnak meg kell fizetnie az 585 eurós bírósági költségeket is. Mindkét fél három hónapon belül fellebbezhet.