Új biztonsági jogosít­ványokat akar a francia kormány

A kabinet a 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok biztosítása érdekében bővítené ki a lehetőségeit.

A francia kormány törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé a 2024 nyarán Párizsban megrendezendő olimpiai és paralimpiai játékok biztonságának garantálása érdekében. A tervezett új rendszer lehetővé tenné a kamerarendszerek nagyszabású használatát "intelligens", valós idejű, algoritmussal támogatott videómegfigyeléshez, valamint a "gyanús viselkedés", az őrizetlenül hagyott poggyászok és a riasztóan nagy tömegek észlelését.

A szenátusnak elvileg szerdán kellett volna szavaznia a kezdeményezésről, de ez nem történt meg. Az mindenesetre már eldőlt, hogy az új hatásköröket korlátozott időre vezetik be és a felügyeleti rendszereket egyelőre csak "tesztelni" lehet. A tesztüzem 2025 júniusában ér véget, tíz hónappal a sportverseny befejezése után. Franciaország számára nagy a tét: a 2015-ös párizsi terrortámadások traumája még mindig súlyosan nyomasztja az államot. A kabinet pedig el akarja kerülni a tavaly nyári Bajnokok Ligája-döntőhöz hasonló "baleseteket" is.

Az elképzelésekre máris reagáltak az adatvédelmi szakemberek. "Az olimpiát ürügyként használják fel olyan intézkedések elfogadására, amelyekre az iparág már régóta várt" - emelte ki Bastien Le Querrec, a La Quadrature du Net munkatársa. A polgárjogi szervezet kampányt szervez az algoritmusok által vezérelt videómegfigyelés ellen és az oldalán figyelmeztet az ezzel járó "közterületi tömeges rendőri megfigyelésekre". A cél az "abnormálisnak" tekintett viselkedés azonosítása. A mesterséges intelligenciát minden elképzelhető illegális tevékenység levadászására használnák.

"Több tízmillió eurónyi közpénzt dobnak ki az ablakon veszélyes technológiákra, valódi nyilvános vita nélkül" - panaszolta továbbá a La Quadrature du Net. Középtávon a különösen vitatott biometrikus arcfelismerés révén valós idejű azonosítási lehetőséggel egészül ki. A kormánynak kezdetben vissza kellett vonulnia, miután Emmanuel Macron elnök pártjának képviselői aggodalmukat fejezték ki. A kapcsolódó háttérvizsgálatokba a francia adatvédelmi hatóságot, a CNIL-t is szorosabban be kell vonni.

Különböző képviselők és politikai csoportok azt szorgalmazzák, hogy a valós idejű arcfelismerést is engedélyezzék. Philippe Latombe, a Macron-tábor egyik képviselője hangsúlyozta, hogy az olyan francia vállalatok, mint az Atos, az Idemia, a XXII és a Datakalab képesek lennének a meglévő térfigyelő kamerákat szoftverrel "okossá" tenni. Az idő azonban fogytán van, mivel a megfelelő algoritmusokat először be kellene tanítani. A törvényjavaslatot először a szenátusnak, majd a nemzetgyűlésnek is el kell fogadnia.