Korszakhatárhoz ért a programozás

Kód tanulása helyett emberi nyelvi utasításokból jöhet létre egy szoftver.

Eddig az embereknek kellett megtanulniuk programozni, ahelyett, hogy az okos gépek próbálták volna megérteni amit mondunk, de ez most megfordulhat. A szoftverfejlesztés az egyik olyan terület, amelyet a mesterséges intelligencia térnyerése teljesen átalakíthat. Az elkövetkező néhány évben a mesterséges intelligencia a számítógépes programozást ritka, magasan fizetett szakmából széles körben elérhető készséggé változtathatja, amelyet az emberek könnyen elsajátíthatnak és a legkülönbözőbb területeken alkalmazhatnak munkájuk részeként. Ez nem feltétlenül lesz szörnyű a számítógépes programozók számára - a világnak továbbra is szüksége lesz fejlett kódolási készségekkel rendelkező emberekre -, de a többiek számára nagyszerű lesz. Olyan számítógépek jöhetnek, amelyeket mindannyian "programozhatunk", amelyek nem igényelnek speciális képzést a funkcióik beállításához és javításához, és amelyek nem érthetetlen üzeneteket dobnak ki: ez a jövő gyorsan a jelenné válhat.

A nagy nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligencia eszközök - mint az OpenAI Codex vagy a Google DeepMind részlege által készített AlphaCode - már elkezdték megváltoztatni a programozók munkáját. Jelenleg ezek az eszközök főként asszisztensként működnek: képesek hibákat találni, magyarázatokat írni a rosszul dokumentált kódrészletekhez és javaslatokat tenni a rutinfeladatok elvégzéséhez szükséges kódra. Az MI-kódolók azonban gyorsan elég okosak lesznek ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az emberekkel. A DeepMind a Science című folyóiratban arról számolt be, hogy amikor az AlphaCode programjait a kódolási versenyeken részt vevő emberek által adott válaszokkal összevetve értékelték, teljesítménye "nagyjából megfelel egy kezdő programozó teljesítményének, aki néhány hónaptól egy évig tartó képzésben részesült".

"A programozás elavulttá válik" - jósolta nemrég Matt Welsh, a Google és az Apple egykori mérnöke. Welsh most egy MI-startupot vezet, de jóslata, bár talán öncélú, nem hangzik valószínűtlennek. A programírás hagyományos elképzelése a kihalás felé tart, és a nagyon speciális alkalmazások kivételével a legtöbb szoftvert, ahogyan mi ismerjük, olyan mesterséges intelligencia rendszerek fogják felváltani, amelyeket inkább betanítanak, mint programoznak. Welsh érvelése - amely az Association for Computing Machinery orgánumban jelent meg - a "Programozás vége" címet viseli, de az MI egy újfajta programozás kezdetét is jelentheti - egy olyanét, amely nem igényli, hogy kódot tanuljunk, hanem az emberi nyelvi utasításokat alakítja át szoftverré.


"Egy MI-t "nem érdekli, hogyan programozzuk - megpróbálja megérteni, hogy mire gondolunk" - mondta Jensen Huang, az Nvidia chipgyártó vállalat vezérigazgatója a tajvani Computex konferencián tartott beszédében. "Lezártuk a digitális szakadékot. Most már mindenki programozó - csak mondani kell valamit a számítógépnek". Ez hatalmas változást jelent ahhoz képest, hogy nemrég mindenki azt állította, hogy a kódolás a digitális korszak egyik kihagyhatatlan karrierje lesz! A számítógépes programozás néhány évtized alatt kocka hobbiból komoly szakmává vált, egyfajta "jövőálló" készséggé. Az elbocsátott szénbányászoktól kezdve a kirúgott újságírókon át a gyerekekig éveken át mindenki azt a tanácsot kapta, hogy tanuljon meg kódolni!

Persze a programozást még mindig érdemes lehet megtanulni, mint intellektuális gyakorlatot, de butaság úgy gondolni rá, mint egy olyan tevékenységre, amely el van szigetelve attól az automatizálástól, amit lehetővé tesz. A számítástechnika történelmének nagy részében a kódolás az egyre egyszerűbbé válás útján haladt. Valaha csak a tudósok szűk papsága tudta kezelni a számítógépeket, akik értettek az 1-ekből és 0-kból álló bináris bitekhez. Idővel, az assembly nyelv kifejlesztésétől kezdve, és az olyan ember számára is érthetőbb nyelveken keresztül, mint a C, a Python és a Java, a programozás növekvő absztrakciós szinteken haladt. Minden egyes lépéssel egyre távolabb került a számítástechnika elektronikus beleitől és egyre közelebb került a programokat használó emberekhez.

A programozók is egyetértenek azzal, hogy az MI megváltoztatja a munkájukat. A GitHub tavaly 2000 programozót kérdezett meg arról, hogyan használják a cég mesterséges intelligencia alapú kódolási asszisztensét, a Copilotot. A többség azt mondta, hogy a Copilot segített neki abban, hogy kevésbé frusztráltnak és teljesebbnek érezzék magukat a munkájukban, 88 százalékuk szerint pedig javította a termelékenységüket. A Google kutatói azt találták, hogy a vállalat programozói körében az MI 6 százalékkal csökkentette a "kódolási iterációs időt".

Az MI csupán csak lehetővé az absztrakció utolsó szintjét: amikor a számítógépnek ugyanúgy meg lehet mondani, hogy csináljon valamit, mint ahogyan azt az ember egy másik embernek mondaná. És talán mire a mai gyerekek felnőnek és elindul a karrierjük a kódolás talán már csak egy elavult készség lesz.