A naivitás korszakának végét jelzi a TSMC németországi chipgyára

Az EU chipekről szóló törvénye ha szerény mértékben is, de hozzájárul a félvezető-ellátási láncok lerövidítéséhez, ami Európa ellenálló képességének előnyére válik. Ez még inkább így lesz, ha az Intel és az Infineon tervei is sikerrel járnak.

"Harminc évvel ezelőtt megvoltak a saját termelési kapacitásaink, de fokozatosan elvesztettük azokat Ázsiával szemben. A tajvani TSMC félvezetőgyártó 10 milliárd eurós beruházása egy új németországi chipgyárba az EU elmúlt évek ipari stratégiájának "csúcspontját" jelenti - mondta Thierry Breton, az EU egységes piacért felelős biztosa. "Meg kellett változtatnunk a versenyszabályzatunkat. Túl naivak voltunk, és a világ realitásaihoz kellett igazítanunk a szabályainkat. A beruházás annak a jele, hogy Európa újra a saját kezébe veszi a sorsát."

Kedden a tajvani félvezető-mogul TSMC bejelentette, hogy 5 milliárd euró állami támogatásért cserébe több mint 10 milliárd eurót fektet be Németországban. A projektben a Bosch, az Infineon és az NXP európai vállalatok is részt vesznek, ők egyenként 10%-os részesedéssel rendelkeznek majd. A TSMC lépése számos más, a félvezető-ágazatba irányuló uniós beruházást követ, köztük az Intel 30 milliárd eurós ígéretét Szász-Anhalt tartományban (ebből 10 milliárd euró állami támogatás), valamint az STMicroelectronics és a GlobalFoundries új gyár építését Franciaországban, amelyhez a kormány 2,9 milliárd euró értékű támogatást nyújtott. Németországban így már most több pénzt fektetnek be a félvezetőgyártó cégek új projektekbe, mint amennyit az európai chiptörvény az egész kontinensre előirányzott.

A félvezetők minden elektronikus eszköz nélkülözhetetlen részei, megtalálhatóak az elektromos járművekben, okostelefonokban vagy számítógépekben. Az Európai Bizottság szerint 2019-ben az EU a világ chiptermelésének mindössze 9%-át adta. Az uniós chiptörvény célja, hogy az ipari kapacitásokat visszahozza európai földre, és nagyobb függetlenséget biztosítson az ázsiai és amerikai versenytársakkal szemben: 2030-ra 20%-os uniós termelési célt tűztek ki. Ez eddig 68 félvezető-technológiai projektet jelent az EU-ban, összesen 100 milliárd euró értékben, ami a biztos szerint azt jelenti, hogy a 20%-os célt akár idő előtt is elérhetjük.


Márciusban az Európai Bizottság bejelentette, hogy enyhíteni fogja az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, hogy a tagállamok nagyobb mozgásteret kapjanak a magánszereplőkkel való közös beruházásra olyan projektekbe, amelyek elősegítik a zöld átmenetet és megerősítik az EU ipari függetlenségét. A kritikusok szerint viszont az állami támogatások torzíthatják az egységes piacot, mivel a nagyobb költségvetési tűzerővel rendelkező tagállamoknak - például Franciaországnak és Németországnak - kedveznek a kisebb országok kárára.

"Ha az Európai Bizottság jóváhagyja a TSMC beruházását, akkor Németország lesz az az európai ország, amely a legtöbbet profitál a chiptörvényből" - véli Mathieu Duchatel, az Institut Montaigne francia agytröszt nemzetközi tanulmányokért felelős igazgatója. "Ebben az esetben a Bizottság pontosan azt fogja engedélyezni, amit az európai versenyjog az ipari támogatások tiltásával meg akart akadályozni: a koncentrációt azokban az országokban, amelyeknek elegendő költségvetési mozgástere van a nagyszabású projektek támogatására."

Az év eleje óta a Bizottság jóváhagyta az olasz kormány 292,5 millió eurós támogatását az STMicroelectronics szilíciumkarbid-szubsztrátokat gyártó üzemének szicíliai megépítéséhez, valamint a francia kormány 2,9 milliárd eurós állami támogatását az STMicroelectronics és a Global Foundries számára. A francia terv szerint Crolles-ban egy új, FD-SOI-ra, az integrált áramkörök energiafogyasztásának csökkentéséhez nélkülözhetetlen teljesítményelektronikai technológiára szakosodott telephelyet építenek. A francia gazdasági minisztérium szerint az STMicroelectronics/Global Foundries gyár 6%-kal fogja növelni az európai félvezetőgyártást.

Az EU ipari és technológiai függetlensége kéz a kézben jár a Kínától való függetlenedésre irányuló törekvésekkel, mivel Kína olyan kulcsfontosságú nyersanyagokat bányászik és finomít, amelyek nemcsak a félvezetőkhöz, hanem általában véve az EU zöld átmenetéhez is szükségesek. Júliusban Kína exporttilalmat rendelt el a germániumra és a galliumra, ami veszélyezteti a globális ellátási láncokat. Ezt a két fémet a chipekben, a védelmi technológiákban és a megújuló energiákban használják. "Kína jelentős kereskedelmi partnere az EU-nak, és ezután is az lesz" - mondta Breton, bár hozzátette, hogy "gondosan ügyelünk arra, hogy korlátozzuk a legérzékenyebb technológiák behozatalát" az EU-ba, amelyeket esetleg "az eredetileg tervezettől eltérő módon" gyártottak. Ide tartoznak a mesterséges intelligenciával, a legfinomabban megmunkált lapkákkal - például a 2 nanométeres generációval - és a kvantumtechnológiákkal kapcsolatos ügyek.


A Bosch üzeme mellett fog felépülni a drezdai chipgyár
Jó esetben a chiptörvény három további beruházást tesz lehetővé, mindhármat Németországban, ahol a szövetségi kormány 20 milliárd eurós költségvetést különített el a félvezetőipar számára. Ez a költségvetés korántsem elhanyagolható, de nem lesz elegendő ahhoz, hogy növelje Európa piaci részesedését Tajvannal szemben. Hiába az európai szinten elképesztő mértékű állami támogatás, összehasonlításképpen a TSMC csak Tajvan déli részén háromszor ennyit tervez befektetni a 3 és 5 nanométeres gyártásba. A félvezető berendezésekre fordított kiadások tendenciái azt mutatják, hogy Tajvan és Dél-Korea előnye valójában még mindig növekszik. Ráadásul a TSMC nem azért települ Európába, hogy a Thierry Breton által szorgalmazott "2 nanométeres technológiával" gyártson, amelyeket ma a világon egyedül a tajvani vállalat állít elő.

Drezdában a TSMC az autóipari ágazat érett technológiák iránti igényét elégíti ki, 28/22 nanométeres gyártástechnológiával. A TSMC 16/12 nm-es Finfet-feldolgozási technológiájának németországi bevezetésének bejelentése szintén a "gyorsan növekvő autóipari és ipari ágazatok" fejlődő igényeire reagál. 2023-ra a legfejlettebb üzem Európában az Intel írországi Leixlipben lesz, amely 14 nanométeres chipeket gyárt. A 2 nanométeres politikai vízió és egy ilyen vállalkozás kereskedelmi életképessége között - amelyet elméletileg kompenzációs, de kockázatos állami támogatással lehetne elérni - ott van a TSMC teljes stratégiája, és a háttérben a tajvani állam.

2022-ig a TSMC soha nem merészkedett a kínai nyelvterületen kívülre. Az egyetlen Tajvanon kívüli gyára a szárazföldi Kínában, Nankingban volt. A vállalat csupán a legfejlettebb gazdaságok iparpolitikájának újjáélesztését használja ki: az USA-ban, Németországban és Japánban egyszerre épít gyárakat, és mindenhol állami támogatási csomagok csökkentik a gyártási költségkülönbségeket Tajvanhoz képest. Ez a stratégiai váltás azonban nem változtat azon a tényen, hogy a TSMC mélyen gyökerezik Tajvan egyedülálló ipari ökoszisztémájában. A vállalat a gyártási volumenének nagy részét a szigeten kívánja tartani. Tehát minderre a "technológiai szuverenitás" kifejezést használni balgaság, a mostani folyamatot, az iparpolitika szerény európai újjáélesztését inkább "gazdasági biztonságnak" illene nevezni. A TSMC erősen támogatott mesés beruházása egy olyan ágazatban, amely különösen érzékeny a geopolitikai kockázatokra és természeti katasztrófákra hozzájárul Európa gazdasági biztonságához.

Fura módon szerencse, hogy az autóipar által igényelt lapkák haszonkulcsa nem elegendő ahhoz, hogy Európát a TSMC vonzó befektetési ajánlatnak tekintse, ezért Arizonával ellentétben nem hozza Németországba tajvani beszállítói hálózatát. Emiatt kulcsfontosságú számukra az európai vállalatok bevonása, így a chiptörvény, ha szerény mértékben is, de hozzájárul a félvezető-ellátási láncok európaivá válásának dinamikájához, ami Európa ellenálló képességének javára válik. Ez még inkább így lesz, ha az Intel és az Infineon tervei sikeresek lesznek, mert a félvezetőipar európai újraindításához a központosítás sokkal hasznosabb, mint a támogatások szétszórása az egész Európai Unióban.