Anglia kezdi megérezni milyen kicsinek lenni

Ugyanazt csinálják szabályozás terén mint az EU, de a cégek erre egyből az ország elhagyásával fenyegetőznek.

Nagy-Britannia ősszel tervezi elfogadni az online biztonságról szóló törvényjavaslatot, mely elsősorban a gyermekek védelmét célozza. Szigorú szabályokat állapít meg a közösségi médiatartalmak ellenőrzésére vonatkozóan, magas pénzbüntetésekkel és börtönbüntetéssel sújtva a technológiai cégek vezetőit, ha azok nem tartják be a szabályokat. Az egyik különösen ellentmondásosnak bizonyult javaslat szerint a titkosított üzeneteket - beleértve a WhatsAppon küldött üzeneteket is - a platformoknak jelenteniük kell a bűnüldöző hatóságoknak, ha nemzetbiztonsági vagy gyermekvédelmi kockázatot jelentenek.

Jelenleg a titkosítást használó üzenetküldő alkalmazások tulajdonosai - mint a WhatsApp, a Proton és a Signal - nem láthatják az üzenetek tartalmát. Az NSPCC gyermekjótékonysági szervezet a titkosított üzenetküldő alkalmazásokat a gyermekbántalmazás "frontvonalának" nevezi, de az aktivisták, újságírók és politikusok is inkább alapvető biztonsági eszköznek tekintik. A WhatsApp és a Signal egyaránt azzal fenyegetőzik, hogy kilép az Egyesült Királyság piacáról az online biztonságról szóló törvényjavaslatban javasolt titkosításra vonatkozó paragrafusok miatt.


A brit gyermekvédelmi lobbi nagyon erős
A digitális piacokról szóló törvényjavaslat szintén a brit parlament előtt van. Ez alapján az Egyesült Királyság versenyfelügyelete kiválaszthat majd olyan nagyvállalatokat, mint az Amazon és a Microsoft, rájuk vonatkozó szabályokat állapíthat meg, amelyeket be kell tartaniuk, és büntetéseket szab majd ki, ha nem tartják be. A cégek szerint ez példátlanul nagy hatalmat ad egyetlen szervnek. A Microsoft akkor is bosszúsan reagált, amikor a Versenypiaci Hatóság (CMA) úgy döntött, hogy megakadályozza az Activision Blizzard videojáték-óriás felvásárlását. "Egyértelmű ez az üzenet: az Európai Unió vonzóbb hely a vállalkozásindításra, mint az Egyesült Királyság" - dühöngött Brad Smith vezérigazgató. A CMA azóta újraindította a tárgyalásokat a Microsofttal.

Érdemes még megemlíteni a vizsgálati hatáskörökről szóló törvény javasolt módosításait, amelyek értelmében a technológiai cégeknek új biztonsági funkciók bevezetéséhez a belügyminisztérium jóváhagyását kell majd kérniük. Ez annyira felbőszítette az Apple-t, hogy a módosítások elfogadása esetére a Facetime és az iMessage kivonásával fenyegetőzött az Egyesült Királyságból.

A helyzet azért lehet aggasztó a britek számára, mert az EU is hasonlóan szigorú szabályokat vezet be, de összességében sokkal nagyobb és ezért értékesebb piacról van szó. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Királyságot nem lehet és nem is szabad az amerikai technológiai óriásoknak túszul ejteniük, az általuk nyújtott szolgáltatásokat azonban emberek milliói használják széles körben. És akár jogosan, akár helytelenül, ezeknek a szolgáltatásoknak nincs brit székhelyű alternatívája. Rishi Sunak elkötelezetten technológiapárti miniszterelnök. Legutóbb a mesterséges intelligencia ágazat vezető cégeit próbálta becsábítani, amelyek szintén nagyrészt amerikai székhelyűek. Egy maroknyi cég - a Palantir, az OpenAI és az Anthropic - beleegyezett, hogy londoni központot nyisson.


Rishi Sunak az OpenAI és a AnthropicAI vezérének társaságában
A kaliforniai Szilícium-völgyben számos nagy amerikai technológiai cég működik, amelyek értéke több trillió dollárra rúg. A múltbeli viselkedésük nem éppen dicsőséges, és sokan úgy érzik, hogy a szabályozás és az elszámoltathatóság már régóta esedékes. Ezzel szemben onnan nézve egyre nagyobb az ingerültség amiatt, hogy az Egyesült Királyság és az EU megpróbálja megfékezni az IT-cégeket. "Ez kevésbé az etikus viselkedésről, mint inkább az irigységről és a külföldi verseny visszaszorításáról szól" - véli Michael Malone technológiai veterán. Mustafa Suleyman brit vállalkozó, a DeepMind társalapítója pedig úgy döntött, hogy új cégét, az InflectionAI-t nem az Egyesült Királyságban, hanem Kaliforniában telepíti le.

Neil Lawrence professzor, a Cambridge-i Egyetem akadémikusa - aki korábban a brit versenyfelügyelet tanácsadójaként tevékenykedett - arra figyelmeztet, hogy nem szabad összekeverni az innovációpártiságot a "Big Tech-pártisággal". "Az innovációbarát szabályozás arról szól, hogy a kisebb vállalatok és a startupok számára is legyen hely a digitális piacokon való részvételre" - mondta. A keménykedő IT-cégek közül pedig többnek semmi baja a Kínai szabályozással, amit azért egyszerűbb betartani, mert a kormány egyszerűen megmondja hogy mit kell tenned.