A Google monopolhelyzetben van a keresés terén, mondta ki a bíró

A Google törvénytelenül járt el, hogy fenntartsa monopóliumát az online keresésben - döntött egy szövetségi bíró. A keresődominanciáról szóló ítélet a modern internetkorszak első trösztellenes döntése egy technológiai óriáscég elleni ügyben, és alapvetően megváltoztathatja az üzleti tevékenységüket.

Amit P. Mehta, az Egyesült Államok Columbia kerületének kerületi bíróságának bírája 277 oldalas ítéletében kimondta, hogy a Google visszaélt a keresési üzletágban meglévő monopóliumával. Az igazságügyi minisztérium és államok beperelték a Google-t, azzal vádolva, hogy jogellenesen szilárdította meg erőfölényét, részben azzal, hogy más vállalatoknak, például az Apple-nek és a Samsungnak évi több milliárd dollárt fizetett azért, hogy a Google alapértelmezett kereső legyen okostelefonjaikon és webböngészőikben. "A Google monopolista, és monopolhelyzetének fenntartása érdekében úgy is viselkedett" - mondta Mehta bíró az ítéletében.

A technológiai óriáscégek internetes gyökereiket felhasználva befolyásolják a vásárlás, az információfogyasztás és az online keresés módját, de az ítélet jelzi az IT-óriások hatalmának lehetséges határait. A döntés valószínűleg hatással lesz a Google, az Apple, az Amazon és a Facebook, az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa, a Meta ellen indított további kormányzati trösztellenes perekre is. A legutóbbi jelentős technológiai vállalat elleni trösztellenes per a Microsoft ügy volt több mint két évtizeddel ezelőtt. "Ez az évszázad legfontosabb trösztellenes ügye, és ez az első a Big Tech ellen indítandó nagyszabású ügyek sorában" - mondta Rebecca Haw Allensworth, a Vanderbilt Egyetem jogi karának trösztellenes ügyekkel foglalkozó professzora. "Ez egy hatalmas fordulópont."

A döntés súlyos csapás a Google-re, amelynek keresőmotorja olyannyira szorosan kötődik az online kereséshez, hogy neve már igévé vált. A döntésnek komoly kihatásai lehetnek a Google sikerére, különösen, mivel a vállalat komoly összegeket költ arra, hogy előnyre tegyen szert a mesterséges intelligenciáért folytatott versenyben. A Google-nek egy másik szövetségi trösztellenes perrel is szembe kell néznie a hirdetési technológiával kapcsolatban, amely a tervek szerint a jövő hónapban kerül bíróság elé. Az ítélet nem tartalmaz jogorvoslati lehetőségeket a Google magatartására. Erről most Mehta bíró fog dönteni, és arra kényszerítheti a vállalatot, hogy változtasson a működésén, vagy adja el üzletágának egy részét.

Mehta bíró döntése egy évekig tartó ügy lezárása, amely tavaly egy 10 hetes tárgyalást eredményezett. Az Igazságügyi Minisztérium és államok 2020-ban perelték be a Google-t az online keresésben meglévő erőfölénye miatt, amely évente milliárdos nyereséget termel. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a Google keresőmotorja végzi az internetes keresések közel 90 százalékát, de ezt a számot a vállalat vitatta. A vállalat évente több milliárd dollárt költ arra, hogy automatikus keresőmotor legyen az olyan böngészőkben, mint az Apple Safari és a Mozilla Firefox. A Google mintegy 18 milliárd dollárt fizetett az Apple-nek azért, hogy 2021-ben alapértelmezett legyen.

"Ez a mérföldkőnek számító döntés felelősségre vonja a Google-t" - mondta Jonathan Kanter, az igazságügyi minisztérium trösztellenes ügyekért felelős vezető tisztviselője közleményében. "Megnyitja az utat az innováció előtt az elkövetkező generációk számára, és védi az információhoz való hozzáférést minden amerikai számára." Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős elnöke elmondta, hogy a vállalat fellebbezni fog a döntés ellen. "Ez a döntés elismeri, hogy a Google kínálja a legjobb keresőmotort, de arra a következtetésre jut, hogy nem szabadna megengedni, hogy könnyen elérhetővé tegyük" - mondta. "Továbbra is arra fogunk összpontosítani, hogy olyan termékeket készítsünk, amelyeket az emberek hasznosnak és könnyen használhatónak találnak."


A tárgyalás során a Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella azt vallotta, hogy aggódik amiatt, hogy versenytársa dominanciája által "Google-hálózat" jött létre, és hogy a cég Apple-lel való kapcsolata "oligopolisztikus". Ha a Google továbbra is töretlenül folytatja, valószínűleg dominánssá válik a mesterséges intelligencia fejlesztéséért folytatott versenyben is - mondta. A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai tanúvallomásában azzal kontrázott, hogy a Google jobb szolgáltatást hozott létre a fogyasztók számára. A felhasználók azért választják a Google keresést, mert hasznosnak találják, és a vállalat folyamatosan befektetett, hogy még jobbá tegye azt - mondták a cég jogászai. "A Google azért nyer, mert jobb" - mondta John Schmidtlein, a Google vezető bírósági ügyvédje a hónapokkal később, májusban tartott záróbeszédek során.

A kormány azzal érvelt, hogy azáltal, hogy a Google dollármilliárdokat fizetett azért, hogy a fogyasztói eszközök alapértelmezett opciója legyen, és ezzel lehetetlenné tette versenytársai számára, hogy a keresőmotorjával való versenyzéshez szükséges méreteket elérjék. Azzal, hogy a Google több adatot tudott begyűjteni a fogyasztókról, ezeket fel tudta használni arra, hogy keresőmotorját jobbá és dominánsabbá tegye. Mehta bíró a kormánynak adott igazat, mondván, hogy a Google monopóliummal rendelkezik az általános online keresőszolgáltatások terén. A vállalat azon megállapodásai, hogy az eszközökön és webböngészőkben alapértelmezett keresőmotor legyen ártottak a versenynek, megnehezítve a riválisok számára a Google erőfölényének megkérdőjelezését. Több mint egy évtizeden keresztül ezek a megállapodások "olyan előnyökhöz juttatták a Google-t, amelyekkel a riválisai nem tudnak versenyezni" - írta Mehta bíró.

A kormány azzal is vádolta a Google-t, hogy monopóliumot élvez a keresési eredményekben megjelenő hirdetések terén. A kormány ügyvédei szerint a Google a hirdetések árát a szabad piacon elvártnál magasabbra emelte, ami szerintük a vállalat hatalmának jele. A keresőhirdetések több milliárd dolláros éves bevételt jelentenek a Google számára. Mehta bíró úgy ítélte meg, hogy ez igaz, a Google monopóliuma lehetővé tette számára, hogy egyes keresőhirdetések árát felemelje, ami lehetővé tette számára azt is, hogy keresőmotorja elsődleges helyezéséért fizessen. "Az indokolatlan áremelések táplálták a Google drámai bevételnövekedését, és lehetővé tették számára, hogy magas és figyelemre méltóan stabil működési nyereséget tartson fenn" - mondta ki az ítéletben.

A bíró az ítéletben utalt a Google saját, 2020-as minőségromlásról szóló tanulmányára, amely szerint a Google kereső bevétele nem csökkenne akkor sem, ha a keresés minősége romlana. "A Google termékváltozásokat hajthat végre anélkül, hogy aggódna amiatt, hogy a felhasználók esetleg máshová mennek. Csak egy monopolerővel rendelkező cég képes erre." - mondta ki a bíró, aki azért a Google javára döntött néhány kisebb állításban. A Google számos eszközt kínál a hirdetőknek, köztük olyat is, amellyel a különböző keresőmotorokon történő hirdetéseket kezelik. Az állami főügyészek a tárgyalás során azzal érveltek, hogy a Google jogellenesen zárta ki a Microsoft keresőmotorját, a Binget ezen eszközök egyes aspektusaiból. Mehta bíró azonban elutasította az állításukat.

A jogászok arra számítanak, hogy a döntés hatással lesz a többi technológiai óriáscég ellen indított kormányzati trösztellenes perekre. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és az Igazságügyi Minisztérium által folytatott vizsgálatok mindegyike a Trump-kormányzat idején kezdődött, és Biden elnök alatt folytatódott. Az igazságügyi minisztérium az Apple-t perelte be, azzal érvelve, hogy a vállalat megnehezítette a fogyasztók számára az iPhone-okról való váltást, egy másik ügyet pedig a Google ellen indított. Az FTC pedig beperelte a Metát, azt állítva, hogy a vállalat elnyomta a születőben lévő versenytársakat, és az Amazont, azzal vádolva a céget, hogy megszorongatta az eladókat az online piacterén. Ezekkel az ügyekkel a kormány százéves törvényeket tesztel, amelyeket eredetileg a közüzemi és más monopolhelyzetben lévő vállalatok, például a Standard Oil visszaszorítására használtak.

William Kovacic, az FTC korábbi elnöke szerint a kormány győzelme hitelessé teszi a szélesebb körű kísérletét arra, hogy a trösztellenes törvények segítségével korlátok közé szorítsa az amerikai vállalatokat. "Ez olyan lendületet ad, amely támogatja a többi ügyüket" - mondta egy júniusi interjúban. A Google-t Európában is trösztellenes vizsgálatnak vetették alá, a hatóságok tavaly azzal vádolták meg a vállalatot, hogy aláássa riválisai helyzetét az online hirdetések terén.