2001. június 30. 17:50, Szombat
Oroszország újra űr nagyhatalmi babérokra tör, a Burán űrsikló újraélesztési
tervével. Még a Szovjet korszakból maradt relikvia további fejlesztését újabb,
Dennis Titohoz hasonló kaliberű űrturisták szállításából, fogják finanszírozni.
A Burán a kilencvenes évek elején, az akkori orosz kormány megszorító intézkedéseinek
köszönhetően a feledés homályába merült. Most viszont, a műhold fellövések növekedésével
és a Nemzetközi Űrállomás fejlődésével, az orosz űrhivatal újra elérkezettnek
látja a Burán idejét.
Múlt héten az állami kézben lévő Energia cég, amely a Buránt építette, megnyitotta
hangárait a Bajkonur Csillagvárosban, Kazahsztánban, hogy bemutassák a nyugati
mérnököknek, a Burán készen áll és újból kilövésre vár.
"Van jövője a programnak," - mondta Leonyid Guruskin, a bajkonuri indító központ
igazgatója.
"A Burán az egyetlen, amely 100 tonnás teherbírással rendelkezik.
Ha megnöveljük a hosszát, akár 200 tonnát is szállíthat. Nincs konkurenciája
a Buránnak és nem is látom közeledni." Az elmondottakhoz tudni kell, hogy a
többi űrsiklónak nem sokkal több a teherbírása, mint 20 tonna.
Ezidáig az óriásgép mindössze egyetlen repülést hajtott végre, még 1988-ban.
Legénység nélkül, kétszer kerülte meg a földet mielőtt leszállt volna az e célra
épített kifutón.
Az Energia két Burán típusú űrsiklót épített, és hozzá három hordozó rakétát.
Míg a Szovjetunió szép lassan lemorzsolódott mellőlük, az Energia mérnökeit
továbbra is támogatták, mivel a hadsereg úgy látta, hogy a Burán meghatározó
lehet a rakétavédelmi rendszerben, amely az amerikai csillagháborús tervek mintájára
készült. Az egyetlen import anyag a hőálló festék volt.
A projekt 30000 embernek adott volna munkát és évente 30 kilövés volt tervbe
véve. Végül az új orosz kormány 1992-ben megvonta a támogatást.
Az épületeket, ahol a Buránt tervezték és építették, sikeresen felújították
és jelenleg a nyugati mérnökök bázisa, akik orosz Proton rakétákkal kereskedelmi
műholdakat állítanak földkörüli pályára.
A 4,5 kilométeres leszállópályát, melyet az űrsiklónak építettek, egy amerikai
cég hozta rendbe, alkalmassá téve az Antonov szállítógépek, az egyetlen műholdszállításra
alkalmas repülőgép számára.
Akárcsak az összes orosz űrjármű és a nukleáris rakéták, melyen alapulnak, a
Buránt is vízszintesen rakták össze, és sínen szállították a kilövő állásra,
ahol függőleges helyzetbe emelték. A művelet néhány napig tartott.
Minden szükséges berendezés a helyén van Bajkonurban, a hangárok fel vannak
töltve tartalék alkatrészekkel és üzemanyagtartályokkal.
"Az űrsiklót hidrogén, oxigén és kerozin hajtja. A gyorsító
rakéták többször használhatóak." - mondta Gurushkin.
Az Energia úgy hiszi, hogy újra szerepet kaphat a Burán, mivel a Nemzetközi
Űrállomásnak egyre nagyobb rakományok szállítására van szüksége. "Erről az időről
álmodtunk" - mondta Gurushkin.
Oroszország másik űrkutató cége, a Krunicsev, az Energia riválisa, de Alexander
Kondratyev igazgató üdvözöl minden olyan megoldást, amivel felzárkózhatnak a
nyugat mellé. "1990-ig nem mondhattuk el senkinek, hogy mit is csinálunk. Most
viszont megmutathatjuk a világnak, mennyit is érünk." - mondta.
A sors iróniája, hogy a Burán újjászületéséhez nyugatról érkezik a pénz. Az
utóbbi 17 hónapban az orosz Protonok 17 műholdat jutattak fel, mellyel Oroszország
több mint 100 millió dollárt keresett kilövésenként.
Mindemellett, a NASA rosszallása ellenére, hamarosan további űrturistákat fognak
szállítani az űrállomásra. "Már most is sok felszerelésünk van. Jelenleg bármelyiket
fel tudjuk ajánlani és az használhatja, aki a legtöbbet fizet." - mondta Guruskin.