Tisztaság mindenek felett

E sorok olvasói egy kis bepillantást nyerhetnek a NASA új standardjainak köszönhetően a világ talán legtisztább környezetébe, a Johnson Űrközpont földönkívüli anyagokat vizsgáló laboratóriumába.

Üdvözöljük tehát az Advanced Curations Laboratory-ban, amely vendégei képesek teljesen megváltoztatni nézetünket a Naprendszerről. Belépéskor a más nagy tisztaságú helyek szokásos fertőtlenítő rendszere helyett itt máris oxigén plazmával és sugárbombázással indítanak, majd a vendégszobába jut a látogató, ahol szembetalálkozik egy robotkarral felszerelt megfelelő nyomású "kesztyűtartóval" és az egész laboratóriumra jellemző ultratiszta víz és nitrogén "levegővel".

Mielőtt egy expedíció elhagyja a Földet a NASA itt sikálja le leszállóegységeit, hogy biztosítsa, ne kerüljön ki semmilyen mikroba az új világokba és viszont. Ennek fontosságát jól példázza a kiöregedett Galileo űrszonda, amit soha nem sterilizáltak, mivel nem szerepelt a tervekben a leszállás, ezért küldték utolsó útjára a Jupiter atmoszférájába, nehogy véletlenül annak holdjába, az Európába csapódjon, ami a tudósok meggyőződése szerint földönkívüli életet rejthet. Emellett a Bolygóvédelmi Hivatal azon küszködik, nehogy az űrből érkező mikrobák elszabaduljanak Földünkön, bár többen állítják, hogy bolygónkat rendszeresen szennyezi a világűrből érkező DNS. Az ACL azonban szembeszáll a szokatlan kihívással, figyelembe véve mindkét célkitűzést nem csak a földi és az idegen egészség felett őrködik, de biztosítja a tudományos pontosságot is.

Az ACL-ben az ember szembetalálhatja magát egyfajta műanyag fóbiával is, pedig ez az anyag minden steril laborban megtalálható, akár az Intel mikrochip gyárát, akár a Pfizer gyógyszerészeti laboratóriumát nézzük. Mindez nem azért van, mert az idegen anyagok esetleg átrághatják magukat a műanyagokon, mint azt néhány egzotikus lény teszi a Földön. Az ok sokkal hétköznapibb, a polimerek finomított nyersolajból származnak, ami elpusztult dinoszaurusz vagy növényi anyag. Az ilyen összetett és illékony molekulák pedig hamis mérésekhez vezetnek az élet jelenlétének bizonyításakor. "A chip gyárak nagyon tiszták, ám nem biológiai értelemben, a gyógyszerészeti ipar vezet a sterilitásban, ám rengeteg műanyagot használnak. A két ipar legjobb tulajdonságainak ötvözése szükséges az idegen anyagok kezeléséhez" - mondta Allton kurátor, aki 1974-ben kezdett itt dolgozni hold kőzetekkel.

A vizet is gyanúsan méregetik a Johnson Űrközpontban. Felhasználás előtt ultraviola fénnyel bombázva ölik ki belőle a baktériumokat, majd ioncserélők kémiailag kivonják a szennyeződés egy részét, végül 0,04 mikronos redőzetű szűrökkel a maradékot is. A NASA követelményei sok esetben túlzottnak tűnnek. A Genesis Clean Team, melynek Allton is tagja, nemrégiben lecserélte a burkoló elemeit, mivel a tesztek kimutatták, hogy néhány elkóborolt szerves molekula növekedett rajta. A festett fém paneleket magas nyomású rétegelt lapokkal fedték be, és jelenleg is folyik az új nikkellel bevont alumínium burkoló panelek lerakása. A Genesis expedíció 2004-ben tér vissza rakományával, ami nem más, mint napszél minta. Hogy ez milyen veszélyeket rejthet? Nos, a Földtől több millió kilométerre már nem véd a bolygó mágneses mezeje a sugárzástól, valamint a bolygóközi közegben lebegő spórák - melyeknek főként az űrszilák jelentenek menedéket - is sokak aggodalmának tárgyát képzik, annak pedig mindig akad egy halvány esélye, hogy a szonda áthalad egy-egy ilyen sziklának az útvonalán.