Felfedték a Jupiter félelmetes auróráját

A Jupiter mágneses mezeje több százszor tovább terjed az űrben, mint azt eddig feltételezték, olyan aurórákat hozva létre melyhez képest a Föld északi fényei halvány lámpácskáknak hatnak.

A Jupiter Naprendszerünk óriása, tömege több mint ezerszerese a Földéhez képest. 2000. decemberében a Cassini és a Galileo űrszondák együttes ereje, valamint a Hubble és a röntgensugarú Chandra űrteleszkópok mind a Jupiter magnetoszférájára összpontosultak, azaz arra a területre, amit a bolygó mágneses mezeje ural. A mágneses mező vonalai szétszóródnak a bolygó körül, mint a vasreszelék a mágnesrúd körül. Az aurórákat a fent említett vonalak mentén lesuhanó ionok okozzák, így a kutatók felhasználhatják az aurórák elhelyezkedését, hogy lenyomozzák, milyen messzire nyúlnak ki az űrbe a bolygó mágneses mezejének vonalai, melyek foglyul ejtik az ionokat a napszélből.


Randy Gladstone és a Southwest Research Institute munkatársai a Chandrával térképezték fel a Jupiter auróráit. A Föld északi fényei csupán a látható fénnyel ragyognak, a hevesebb jupiteri aurórák azonban röntgensugarakat bocsátanak ki. A Jupiter röntgensugarú aurórái meglepően messzire nyúlnak a bolygó sarkaitól. Gladstone felfedezte, az aurórák bizonyos helyeken 45 perces időközönként rendszeresen pulzálnak, ezeket "forró pontoknak" nevezte, a Földön ilyen nem tapasztalható. "Ezek a mező vonalak sokkal messzebbre terjednek, mint amire számítottunk. Valami nagyon furcsa dolog történik" - mondta Gladstone.

Az egyik lehetőség, hogy a röntgensugarú auróra akkor jön létre, amikor hatalmas molekulák lövellnek ki a Jupiter vulkanikus holdjából, az Io-ból és azok becsapódnak a bolygó felső atmoszférájába. A Cassini 3 millió kilométeres óránkénti sebességű oxigén, kén és nátrium molekula szelet mért, ami a bolygótól 100 millió kilométerre fújt. Thomas Hill, aki Rice Egyetemen a magnetoszférák elméletén dolgozik, elmondta a kén az elhalt anyagok jele. "Ennek olyan anyagnak kell lennie, ami az Io vulkánjaiból kerül ki" - mondta. A nátrium ad magyarázatot a Jupiter időnkénti kísérteties sárgás izzására. Az elméletgyártók azonban még mindig gondban vannak, ha meg kell magyarázni miért jóval erősebb a Jupiter magnetoszférája a Földéhez képest, még akkor is, ha figyelembe vesszük a méretbeli különbségeket. "A Jupiter magnatoszférája olyan mintha a Földét szteroidokkal pumpálták volna fel" - tette hozzá Hill.