Több pénz jut űrkutatásra, de még jó ideig nem lesz magyar űrutazó

Az űrkutatás az informatikához hasonlóan a tudásalapú társadalom egyik sarokköve. Erről Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter beszélt a tizenegyedik űrkutatási napon. A szakemberek szerint egyelőre anyagi okok miatt nincs esélye annak, hogy újabb magyar ember járjon a világűrben.

Jövőre várhatóan az ideinél több pénz jut a magyar űrkutatás finanszírozására - mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke csütörtökön Budapesten, a tizenegyedik alkalommal megrendezett űrkutatási napon. Pontos összeget a költségvetési egyeztetések miatt nem tudott közölni. Az idén a magyar űrkutatási programok finanszírozására mintegy 500 millió forint jut, ami jelentős hányada a minisztériumban rendelkezésre álló, 2003-ban 4 milliárd forintos K+F finanszírozási keretnek.

A magyar űrkutatók már tudnak pályázni

Kovács Kálmán szerint az űrkutatási tevékenység az informatikához hasonlóan a tudásalapú társadalom egyik sarokköve, mivel innovatív, nagy tudást igénylő technológiákat alkalmaz. Ezért fejlesztését és oktatását fontosnak tartotta a miniszter.

Kovács Kálmán úgy vélte, hogy az a harminc kutatóhely, ahol jelenleg Magyarországon űrkutatási tevékenységgel foglalkoznak, nemcsak technológiai színvonalban jár az élen, hanem az uniós csatlakozás feltételeinek megteremtésében is. "A kutatóhelyeken dolgozó mintegy 300 szakember ugyanis már évek óta az unióban szokásos pályázati módszerek segítségével jut forrásokhoz. E tapasztalatot pedig átadhatják más szakterületeken dolgozóknak is" - mondta a miniszter.

Az informatikai tárca vezetője reméli, hogy Magyarország hamarosan tagja lehet az Európai Űrügynökségnek, az ESA-nak.

Negyvenmillió dollárba kerül egy űrutazás

Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője elmondta: Magyarországon általában az alkalmazott űrkutatási tevékenységekben végeznek tudományos munkát, s a kutatóknak elsősorban távérzékelési és anyagtudományi területeken vannak nemzetközileg is értékelhető eredményeik. A szakember jelezte, hogy az űrkutatás nem egyenlő az űrrepülésekkel, ugyanis az űrrepülésekre fordított összegek még a fejlett űrkutatással rendelkező országokban is a költségek csupán 15 százalék körüli részét teszik ki.

Both Előd nem lát lehetőséget arra, hogy a közeljövőben újabb magyar ember járjon a világűrben, ez ugyanis igen drága volna, egy asztronauta űrbe juttatása mintegy 40 millió dollárba kerülne, ezt pedig Magyarország nem tudná finanszírozni.