Harmadjára elstartolt a Rosetta üstökösszonda

Öt nappal a tervezett indulási időpont után, kedden reggel magyar idő szerint 8 óra 17 perckor felemelkedett Európa üstökös-szondája, a Rosetta. Az űrszonda a kilövés után két órával sikeresen levált Ariane 5 hordozórakétájáról és ezzel kezdetét vette tíz éves utazása a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé.

A sikeres kilövés nagy megkönnyebbülés mind az ESA, mind a rakéta gyártó Arianespace számára, mindkét fél számára sok múlott a milliárd eurós küldetés indulásán. A Rosetta eredetileg február 26-án indult volna, ekkor azonban az erős szelek miatt leállították a visszaszámlálást a kourou-i űrkikötőben. Másnap a rakéta kriogén hűtésű főfokozatáról lehulló szigetelés darab hiúsította meg a kilövést. A problémák után a küldetés vezetői "biztos, ami biztos" alapon visszagörgették a rakétát az összeszerelő épületbe és pótolták a hiányzó szigetelést. A hétvégére a kimerült technikusok némi pihenőt kaptak, így a rakéta kedden állhatott újra - immár harmadszor - a kilövőállásra.


A Rosetta startja - klikk a képre a nagyításhoz
Az ESA az ígéretes Rosetta expedícióval szeretné letenni névjegyét az üstökös kutatásban, mely 2014-ben áll pályára célpontja körül, majd egy leszállóegységet juttat a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös jeges felszínére. Az Arianespace egy éves csúszást okozott a küldetésnek, miután egyik Ariane 5 rakétája megsemmisítette önmagát, és a cégnek bizonyítania kellett megbízhatóságát az egyre erősödő versenyben lévő kilövési piacon.

Ez az első küldetés, ami pályára áll és leszállást hajt végre egy üstökösön. "Ez lesz az első közvetlen kapcsolat egy üstökös felszínével" - mondta Dr. Manfred Warhaut, a küldetés műveleti vezetője, az ESA darmstadti központjának munkatársa. Tízévnyi utazása során a Rosetta háromszor (jövõre, 2007-ben és 2009-ben) repül el a Föld és egyszer a Mars mellett, hogy a bolygók gravitációs mezőit kihasználva a megfelelő pályára dobja magát az üstökössel való találkozáshoz. Amikor a találkozó bekövetkezik, kis kocka alakú leszállóegységét az üstökös jeges magja felé ereszti. A szonda ezután két évig kering majd a Nap felé haladó égitest körül, miközben megvizsgálja összetételét és megfigyeli a Naphoz közeledő üstökös felmelegedése okozta folyamatokat.


A Rosetta extrém nagy napelem-panelekkel rendelkezik - klikk a nagyításhoz
A hosszú utazás nagy kihívás az űrszonda hardvereinek, mivel a tíz év múlva esedékes találkozáskor minden műszernek tökéletesen kell működnie, különös tekintettel arra, hogy ezek a műszerek két és fél évet "hibernációs" módban fognak eltölteni, azaz minden rendszer és tudományos műszer ki lesz kapcsolva, csak a fedélzeti számítógép marad aktív. A Rosetta hardvere egy 12 köbméteres alumínium dobozban helyezkedik el, a tudományos berendezések a felső részben, míg az alrendszerek, többek közt a fedélzeti számítógép, az adó-vevő és a meghajtó rendszer, az alsó részben találhatók.


A Rosetta szonda - klikk a képre nagyításhoz
A leszállóegység a szonda forgatható antennájával ellentétes oldalon helyezkedik el. A manőverezéshez, a pályakorrekciókhoz és fékezéshez 24 gyorsítóval látták el a Rosettát, melyek egyenként 10 N-t adnak át. Ez megegyezik azzal az erővel a Földön, ami 10 darab alma megtartásához szükséges. A Rosetta 1650 kilogramm hajtóanyaggal a fedélzetén indult útnak, ami össztömegének több mint felét teszi ki. A tudományos felszerelés az össztömeg 20%-át teszi ki, a szonda 11 műszert visz, míg a leszállóegység további tizet.

"Az energiaellátás biztosításához a valaha európai műholdra szerelt legnagyobb napelem-paneleket kapta a Rosetta" - magyarázta Warhaut. "Ezek a cellák a szonda egyedüli áramforrásai." A 64 négyzetméter összfelületű panelek hogy a lehető legtöbb napfényt nyelhessék el 180 fokban forgathatóak. Azért szükséges ekkora panel, mert a szonda a Naptól 675 millió kilométerre találkozik az üstökössel. Ebben a távolságban a nap sugárzása nagyon gyenge, ekkor csupán 440 Watt energiát adnak a panelek, ami a küldetés végére 8000 Wattra fog nőni. A Rosetta rendelkezik 4 akkuval is, melyek eltárolják az energiát arra az esetre, amikor a szonda az üstökös árnyékában halad.


Fantáziarajz az üstökösön lévő szondáról - klikk a képre a nagyításhoz
A leszállóegységnél természetesen a landolás a legnehezebb manőver, a Földön 100 kilogrammot nyomó eszköz az üstökös rendkívül alacsony gravitációs ereje miatt olyan könnyű lesz, mint egy papírlap. A legkisebb visszacsapódás kirepítheti az űrbe, ezért az egység három lábát speciális lengéscsillapítókkal látták el, melyek felfogják a kinetikus energia nagy részét. A lábak landoláskor azonnal befúrják magukat a jégbe, illetve ezzel egy időben az egység kilő egy szigonyt a talajba, egyrészt tovább biztosítva önmagát, másrészt ezzel fogják vizsgálni a felszín összetételét.

"Ha minden terv szerint zajlik, akkor a küldetés eredményei alapjaiban bővíti ki ismereteinket az üstökösökről" - mondta Warhaut.