Ítélethirdetés után - a Microsoft fellebbez

Ahogy az korábban közöltük, az Európai Bizottság 497 millió eurós pénzbüntetéssel sújtotta az amerikai vállalatot. Ráadásul a szoftveróriásnak egyéb kérdésekben is együtt kell(ene) működnie az Európai Unióval.

A redmondi cég már közvetlenül a nyilvánosságra hozatala után kritizálta és elítélte az Európai Bizottság döntését. A vállalat szerint a legnagyobb probléma az, hogy az ítélet nem is őket, hanem a felhasználókat és a kereskedőket sújtja és károsítja. A Microsoft jogi képviselője, Brad Smith bejelentette, hogy ha kell, akkor akár bíróságok előtt, peres úton is megtámadják az Európai Bizottság határozatát. Azt fogják kérni a törvényszékektől, hogy helyezzék hatályon kívül a követelt intézkedések többségét. Ezek közül is a két legfontosabb, hogy ne kelljen Windows Media Player nélküli változatot piacra dobni a Windows operációs rendszerekből és ne kelljen megmutatni a konkurens fejlesztőknek a termékek forráskódjait.


Mario Monti, a versenyjogért felelős európai uniós biztos
A konszern szerint azért is támadható az ítélet, mert az Európai Unió közvetve a Microsoft szerzői és szomszédos jogait támadja, a Media Player nélkül pedig egyik Windows operációs rendszer sem lenne már ugyanaz. Ráadásul egy Media Player nélküli, például Real Playert tartalmazó Windows operációs rendszerből - a cég álláspontja szerint - körülbelül 20 funkció hiányozna.

A Microsoft - saját bevallása szerint - az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon felajánlotta, hogy a jövőben az összes Windows-verziót három konkurens médialejátszóval telepítve hozza forgalomba. Ezáltal nőtt volna az operációs rendszerek értéke és a felhasználó dönthette volna el, melyik programot használja. Ráadásul az is zavaró, hogy csak az Európai Unió tagországaiba kellene ilyen Windows-verziókat szállítania a cégnek, a világ többi térségébe nem. Európában tehát előfordulnának a Media Player nélküli és az eredeti verziók is.


Brad Smith, a Microsoft vezető jogtanácsosa
Brad Smith szerint a pereskedés senkinek sem jó, már csak azért sem, mert biztosan eltart majd 4-5 évig, ahogy az Európai Unió "tanakodása" is. Ha az Európai Unió elfogadta volna a Microsoft javaslatait, mindez megspórolható lenne. A forráskódok bemutatásának kérdését egyébként már csak azért is támadja az amerikai szoftveróriás, mert ezáltal az EU megsérti a különböző nemzetközi megállapodásokat, hiszen egy olyan formában avatkozik be a Microsoft szerzői jogaiba, amelyeknek a hatása Európán túl is érezhető lehet majd.

Az Európai Bizottság nem bánik kesztyűs kézzel a kartell-ügyekben. Kétségtelen tény, hogy a most a Microsoftra kiszabott 497,2 millió eurós pénzbüntetés jelenti az eddigi rekordot. Persze a kisebb, tíz- és százmillió eurós összegű pénzbüntetésekből is jutott a különböző cégeknek bőven az elmúlt években.


Az itélethirdetésen hatalmas volt a médiaérdeklődés
2001-ben a svájci Hoffmann-La Roche vállalatot 462, míg a német BASF céget ugyanebben az esztendőben 296,16 millió euróra büntette a testület. A legnagyobb összegű pénzbüntetéseket tartalmazó európai uniós lista negyedik helyére a francia Lafarge (2002 - 249,6 millió euró), ötödik helyére a brit Arjo Wiggins (2001 - 184,2 millió euró), míg a hatodikra a Nintendo (USA) (2002 - 149,13 millió euró) szorult.

Az amerikai BPB, illetve a német Degussa vállalatok sem panaszkodhatnak. Az előbbi 138,6 millió eurós, utóbbi pedig 118 millió eurós pénzbüntetést volt kénytelen kifizetni 2002-ben. A Volkswagen 1998-ban megúszta, az eredeti 102 millió eurós összeg helyett csak 90 milliót kellett "leperkálnia". A német-francia Hoechst Aventis cég viszont már nem volt ilyen szerencsés: a 2003-ban kiállított számla ugyanis 99 millió euróról szólt. 2001-ben a német SGL Carbonra 80,2 millió, 1991-ben a szintén német Tetra Parkra 75 millió, míg 2001-ben a DaimlerChryslerre 72 millió eurós pénzbüntetést róttak ki. A svájci ABB-nek 1998-ban 70, míg a már említett, szintén svájci Hoffman-La Roche-nak 63,5 millió eurót kellett kifizetnie.

Amint látható tehát, az Európai Bizottság szórja a millió eurós pénzbüntetéseket, mindegy, hogy milyen kartell-ügyről van szó. Akik nem vigyáznak, mint például a Hoffmann-La Roche, azok egy esztendőn belül akár többször is az Európai Bizottság pénztárához járulhatnak, hogy befizessék a rájuk kirótt pénzbüntetéseket.