Számok nélkül nem lehet számolni

Jókora vitát robbantott ki egy amazóniai törzsről készült tanulmány, ami azzal az elmélettel szemben száll síkra, miszerint a számolás velünk született képesség, illetve számok nélkül is lehet számolni.

A pszichológusok, antropológusok és nyelvészek régóta kíváncsik arra, vajon az állatok, a kisgyermekek vagy bizonyos kultúrák képesek-e fogalmat alkotni a számokról, anélkül, hogy azok nyelvükben szerepelnének. A kérdés megválaszolásához Peter Gordon viselkedéskutató, a Columbia Egyetem munkatársa egy elszigetelt kis törzshöz, a 200 fős vadászó-gyűjtögető életmódot folytató Piraha népcsoporthoz utazott, akiket éveken át tanulmányozott. A törzs számrendszere mindössze három szóból áll, melyek nagyjából így festenek: "egy, kettő, sok". Nyelvük nem különbözteti meg az "ő" és "ők" kifejezést, valamint nem léteznek a számunkra alapvető "több", "számos", "mind" és "minden" kifejezések.


A Piraha törzs tagjai főként halászattal foglalkoznak
Gordon feladatok egész sorát tervezte meg, hogy megvizsgálja képesek-e a törzs tagjai a pontos számolásra és a kettőnél nagyobb számok felfogására, még ha az nem is szerepel szótárukban. A feladat különböző elrendezésben lerakott tárgyak csoportjainak számbeli összepárosítása volt. Amikor a számok meghaladták a hármat a törzs tagjainak gondot okozott ezen feladatok pontos elvégzése, írja Gordon a Science-ben megjelent publikációjában. A helyzet a számok növekedésével pedig egyre csak romlott. "Teljesen elvesztették a fonalat" - mondta.

A számok ismerete befolyásolja gondolkodásunkat?

Érdekes módon kivételt képeztek azok a feladatok, amikor a tárgycsoportok tagjait egyenlőtlen távolságba rakta le, ekkor a párosítás viszonylag nagyobb számokkal is szinte tökéletesre sikeredett, ami Gordon szerint annak köszönhető, hogy az alanyok az egyenlőtlen távolságoknak köszönhetően kisebb csoportokra tudták bontani a nagyobb egységet és ahogy korábban is, ilyenkor is magabiztosabban dolgoztak a kis számokkal. A tanulmány azt is megállapította, hogy míg a felnőtteknek gondot okozott a nagyobb számok megtanulása, a gyerekek esetében ez nem okozott nehézséget.

A témán dolgozó kutatók örömmel fogadták a tanulmányt, értelmezését tekintve azonban megoszlanak a vélemények. Charles Gallistel, a Rutgers Egyetem pszichológusa szerint a Pirahák egyszerűen nem ismerik fel amikor egy mennyiség megegyezik egy másikkal, ezért gondot okoz számukra az összevetés feladata. Azt hangoztatta, hogy az ember igenis rendelkezik egy veleszületett, nem verbális képességgel hogy megértsen minden számot, a nyelv e képességnek csupán a finomításában nyújt segítséget.

Suzan Carey, a Harvard pszichológusa pont az ellenkezőjét bizonygatja, szerinte hiányzik belőlünk a nagyobb számokkal való számolás velünk született képessége, amit a Pirahák nehézségei alá is támasztanak. Carey és több tudóstársa is úgy vélik a gyerekek és egyes állatok két alapvető "számolási" típussal születnek, azonban mindkettő korlátozott. Az első típus szerint egy képet eltárolásával emlékezetükben képesek felismerni egy, kettő, vagy három objektumot. A másik típus képes megbecsülni nagyobb számokat, mint a "körülbelül húsz". Carey meggyőződése, hogy a Pirahák ezekre a velük született rendszerekre támaszkodnak.

Átfogóbb szinten a tanulmány egy hosszú ideje fennálló, sokat vitatott hipotézis felé irányul amit Benjamin Lee Whorf állított fel az 1930-as évek végén, mely szerint a nyelv meghatározza azt a módot ahogy gondolkozunk, vagy amire egyáltalán képesek vagyunk gondolni, azaz gondolataink természetét és tartalmát. Gordon tanulmánya egyike a legjobb válaszoknak arra, hogy léteznek-e olyan fogalmak egy kultúrában, amit egy másik kultúra emberei egyszerűen nem értenek meg mert nincs rá szavuk. "Ez eddig a legszilárdabb bizonyíték" - mondta Lisa Feigenson, a Johns Hopkins Egyetem pszichológusa, mivel ebben az esetben a nyelvi hiányosság úgy tűnik meggátolja a Pirahákat, hogy a nagyobb számokban gondolkozzanak.