2004. november 27. 22:08, Szombat
[Infinit] Mint ismeretes, az Európai Unió október végén döntést hozott arról, hogy az
ujjlenyomat lesz a másik, kötelezően használatos biometrikus azonosító a
tagországokban bevezetendő elektronikus útlevelekben. Azóta még a korábbinál is
több hír érkezik az intelligens személyazonosító kártyák világából.
Október 26-án a G5 országok (Franciaország, Németország, Olaszország,
Spanyolország és az Egyesült Királyság) javaslatára az EU Igazságügyi és
Belügyi Tanácsa úgy döntött, hogy - a digitális arckép mellett - az ujjlenyomat
legyen a másik kötelezően alkalmazandó biometrikus azonosító a tagállamok által
a jövőben kibocsátott útlevelekben. Az EU erre vonatkozó korábbi állásfoglalása
szerint az arc digitális fényképe lett volna kötelező, amely mellett egy
másik, "szabadon választott" biometrikus azonosító került volna az okmányokba.
A mostani döntés természetesen csak az útlevelekre vonatkozik, az egyes
tagországokban használatos egyéb személyazonosító kártyákra nem.
Németországban számolgatnak: a szövetségi parlament egy hivatala - immáron
második ízben - jelentést hozott nyilvánosságra, amelyben a biometrikus
útlevelekre és személyi igazolványokra történő áttérés költségeit becsülték
meg. A dokumentum szerint az átállás nem lesz olcsó mulatság: a legenyhébb
(azaz a legegyszerűbb megoldásokat felvonultató változatra vonatkozó) becslések
szerint 22 millió, míg a legdrágább verzió szerint 700 millió eurót emészt majd
fel. Ehhez még természetesen jön az éves fenntartási költség, amelynek várható
értéke (szintén a majdani forgatókönyvtől függően) 4,5 és 600 millió euró
között lesz.
Az olasz kormány irányelveket adott ki a biometrikus azonosítók használata
kapcsán. A dokumentum a közszférához tartozó szerveket látja el információkkal
a biometrikus technológiák e-kormányzati projektekbe történő integrálásával
kapcsolatban. Az Információs Technológia a Közigazgatásban Nemzeti Központ
nevéhez fűződik a dokumentum, amely sokat segíthet az azonosító technológiák
iránt egyre nagyobb érdeklődést mutató önkormányzati testületeknek, hogy a
jövendőbeli projektek során a jelenleginél sokkal szélesebb körben használják
azokat. Az irányelvek bemutatják a létező biometrikus azonosítási módszereket,
azok alkalmazási területeit, sőt, a hozzájuk kapcsolódó költségeket is.
Az Egyesült Királyságban a téma annyira a középpontba került, hogy a királynő
legutóbbi parlamenti beszédében is
kiemelt helyen szerepelt. A belügyminisztérium nemrég jelentette be, hogy a majdan bevezetésre kerülő személyazonosító kártyák három biometrikus azonosítót is tartalmaznak majd:
ujjlenyomatot, digitális arcképet és íriszazonosítót). Természetesen azonnal
hozzátették, hogy mindhárom jel egyszerre történő ellenőrzése csak a legritkább
esetben, rendkívül szigorú azonosítási eljárás esetén történik majd.
David
Blunkett belügyminiszter úgy látja, minél több azonosítót használnak, annál
kisebb lesz az esélye annak, hogy bárki hamisíthassa a személyiket. Elhárította
a privacy megsértésére vonatkozó adatvédelmi aggodalmakat, és leszögezte, hogy
a kártya, bár csodát nem tesz majd, de mindenképp hasznos fegyver lesz a
harcban azok ellen, akik a brit polgárok biztonságát veszélyeztetik. A királynő
szintén a veszélyekre utalt beszédében: kiemelte, hogy hatalmas az igény az e-
személyikre és hasonló biztonsági alkalmazásokra, tekintettel arra a globális
bizonytalanságérzésre, amely az emberekben a nemzetközi terrorizmus és a
szervezett bűnözés terjedése miatt fakad.
Mielőtt azt hinnénk, hogy a biometrikus azonosítók alkalmazása csak az EU-
tagállamokban van napirenden, felhívjuk a figyelmet egy bulgáriai bejelentésre,
miszerint az országban 2007-ben digitális arcképet és ujjlenyomatmintát
tartalmazó személyi igazolványokat és útleveleket készülnek kibocsátani,
amelyek megfelelnek majd az EU-követelményeknek. Azaz, az ország már az Unióba
történő felvétele előtt kirukkol az új okmányokkal, amelyeken a tulajdonos neve
és címe mellett még a vércsoportja is fel lesz tüntetve.