2005. január 4. 00:09, Kedd
A csillagászok szerint semmi sem fogható ahhoz, mint amikor több milliárd kilométeres távolságokba kémlelnek a világegyetemben, mégis 2004-ben a legfontosabb felfedezések ennél jóval közelebbről származtak.
A szomszédos Mars szolgált a legdrámaibb szalagcímekkel, miután januárban - pár nappal a
Stardust üstököspor
begyűjtő akciója után - a NASA Spirit és Opportunity marsjárói
leszálltak a bolygó két ellentétes oldalán és bizonyítékokat találtak a múltbeli folyékony víz jelenlétére. A háromhónapnyi működésre tervezett robotok lassan egy éve tevékenykednek, és az Opportunity napcelláinak
rejtélyes megtisztulásának köszönhetően jelenleg is járja a felszínt. A leszállóegységek munkájához nagyban hozzájárult a 2003 decemberében marskörüli
pályára állt európai
Mars Express, ami szintén megerősítette a vörös bolygó
vizes múltját, ami egykor akár életet is táplálhatott, bár a légköri metán legutóbbi felfedezései szerint ma is létezhet valamilyen életforma a Marson.
![Klikk ide!](https://media.sg.hu/kep/2005_01/0102vissza1.jpg)
A Spirit a Bonneville kráternél - klikk a nagyobb változathoz
Idén másik szomszédunk, a Vénusz is a figyelem középpontjába került a Nap előtt való
áthaladásával, amire 1882 óta nem volt példa. Nagy figyelmet kapott a Szaturnusz is, melyet idén júliusban hét évnyi utazás után
elért az amerikai-európai
Cassini űrszonda. A felfedezések között olyanok szerepeltek, mint az óriásbolygó legkülső nagy holdja a
Phoebe eredete, mely valószínűleg a Neptunusz mögött húzódó
Kuiper-öv egy jeges lakója volt, valamint fény derült a Szaturnusz egy
új gyűrűjére is.
![Klikk ide!](https://media.sg.hu/kep/2005_01/0102vissza2.jpg)
Egy csodálatos részletességű Szaturnusz fotó - klikk a nagyobb változathoz
Októberben az űrszonda visszasugározta az első
részletes felvételeit a ködbe burkolózott Titánról, melyek arra utalnak, hogy a holdat az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem borítják folyékony óceánok. Ezt perdöntően a
január közepén érkező Huygens szonda állapíthatja meg.
Márciusban a csillagászok egy égitest
felfedezéséről számoltak be a Plútón túl. A Szedna névre keresztelt objektum az első látható
tagja lehet a Naprendszer körül burkot alkotó távoli Oort-felhő objektumainak. Elképzelhető hogy a Szednát egy elhaladó csillag
térítette rá elnyújtott pályájára több mint négymilliárd évvel ezelőtt.