2005. január 29. 20:25, Szombat
A tudósok hamarosan megkezdik a Szaturnusz holdjára, a Titánra leszállt Huygens szonda által átsugárzott adatok átfésülését, abban a reményben, hogy beazonosíthatják az égitesten a metán forrását.
A metánt folyamatosan pusztítja az UV-sugárzás, tehát kell lennie valamilyen forrásnak a Titánon, ami újratelíti a légkört ezzel a szénhidrogénnel. A kutatómunka azért lehet érdekes, mert az egyik lehetőség a geológiai folyamatok mellett az élet jelenléte lenne, ami sokak szerint elég valószínűtlen. A felszín túl hideg a biológia számára, azonban a földi kutatások arra utalnak, hogy egy titáni óceánban lenne esélyük a mikrobáknak a túlélésre. A metán előtörhet egy elzárt formájából is, amit klatrátnak vagy más néven metán-hidrátnak neveznek. Ez vízjég mátrixban csapdába esett metán molekulákat jelent amit egy geológiai folyamat juttat a felszínre. Ebben az esetben a biológia semmilyen szerepet nem játszik.
A nitrogén, metán és más szerves (szénalapú) molekulák által uralt Titánról úgy vélik, hogy a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtti mélyfagyasztott állapotát tárja most elénk. Folyékony metán záporozik a hold folyómedreibe, amit vízjég vájt a dombok közé. A metántárolók feltehetően nem sokkal a felszín alatt helyezkedhetnek el. Az UV-fény azonban 10 millió éven belül kipusztította volna az teljes metánkészletet, ha nincs semmi, ami folyamatosan megújítsa.
"Nem jelenthetjük ki, hogy a Titánon semmi esély nincs az életre" - nyilatkozott Dr. Francois Raulin a Huygens küldetés egyik tudósa. "A felszínen nincs esély az életre, mivel az túl hideg és nem található rajta folyékony víz. Mindazonáltal a Titán belsejének modellezése azt bizonyítja, hogy a felszín alatt körülbelül 300 kilométerrel lenni kellene egy 100 kilométer mély óceánnak. Amennyiben a modellek helytállóak, ez az óceán főként folyékony vízből és 15% ammóniából állna, -80 Celsius-fok körüli hőmérséklettel" - tette hozzá Raulin. "Ha van folyékony víz, akkor az organizmusok sem lehetnek túl messze, végeredményben a Titánon minden adott az élet beindulásához" - magyarázta.
Ha metán előállítására képes mikrobák népesítették be ezt a "lakóövezetet", akkor a tudósoknak van esélyük kémiai jeleik észlelésére két elemi szén izotóp, a C
12 és C
13 közötti összefüggés vizsgálatával. Az élő sejtek előszeretettel kebelezik be a C
12-t, ezért az élő dolgok által létrehozott elegyek nehezebb izotópokat kellene, hogy tartalmazzanak, mint például a C
13. A két izotóp aránya mérhető a Huygens gázkromatográfiai tömegspektrométere (GCMS) által visszaküldött adatokból. "A GCSM képes a C
12/C
13 arány közvetlen észlelésére. Ezeket a méréseket még nem végeztük el, de már dolgozunk rajta" - mondta Sushil Atreya, az amerikai Michigan Egyetem bolygótudományi professzora, a GCSM csapat tagja. "Ez is egy lehetőség, amivel számolni lehet a metán újratelítődésével kapcsolatban."
Atreya professzor mindenesetre inkább a geológiai folyamatokra szavaz, mint lehetséges metánforrás, amihez Raulin is csatlakozik.
Fontosabb linkek:
A nyers képek az ESA weboldalán
Képek a NASA weboldalán
Részletes cikkünk a Cassini-Huygens küldetésről
Informatika és tudomány