Magyar feltalálók sürgetik a szoftverszabadalmakat

Európai uniós ipari kis- és nagyvállalatok, kereskedelmi szövetségek és feltalálók az EU úgynevezett szoftverszabadalmi irányelvének mielőbbi jóváhagyását és hatályba léptetését sürgették szerdán Brüsszelben.

Van aki ellenzi, van aki sürgeti

A szoftverszabadalmi EU-irányelv jóváhagyását sürgették cégek és feltalálók Brüsszelben. Az Európai Parlament jogi bizottsága hétfőn szavazta meg a jogszabálytervezetet, amely megtévesztő nevével ellen­tétben nem az önálló szoftverek szabadalmaz­tathatóságáról szól, hanem a "számítógép felhasz­nálásával is megvaló­sított talál­mányok" szabadalmaz­tatható­ságáról. Az EU tagor­szágai márciusban hagyták jóvá a terve­zetet, de az életbe lépéshez még az EP plenáris ülésének is igent kell mon­dania - ez jó esetben július közepéig meg is történhet.

Az informatikai és az úgyne­vezett fogyasztói elektronikai szek­torban ténykedő kis- és nagyvál­lalatokat képvi­selő európai ipari testület (EICTA) szervezésében tartott konferencián és bemutatón politikusok és tudósok igyekeztek rámutatni arra, mennyire fontos lenne a talál­mányok jogának védelme az irány­elvben szóban forgó esetekben. Szerintük az irányelv biztosítani fogja Európában a jelenlegi szabadalmi jogok átlát­hatóságát és egysé­gesítését a számítógépen megvalósított találmányok vonat­kozásában. Ezáltal segítené az uniós szabály Európa vezető globális fejlesztő szerepét, munkahelyek teremtését, valamint serken­tené a technológia­átadást és a tudás megosztását is.

A résztvevők - köztük magyar feltalálók - csütörtökön is folytatódó látványos bemutatójukon azt próbálták érzékeltetni, hogy mennyi technikai találmány függ az irányelvtől, és miért olyan fontosak a szabadalmak az innováció és a modern technológia megalkotói számára. Vedres András professzor, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára és Szöllősy János feltaláló az MTI-nek elmondták: a rendezvény egyik célja, hogy nyomást gyakoroljanak az Európai Parlamentre. Rámutattak, hogy az Európán kívüli versenytársak piacot foglalhatnak az unióban, amíg az európai szabály késlekedik.

Az EP-bizottsági vitában a szabadalmak minél szélesebb körének hívei azzal érveltek, hogy a jogi védettség bátorítaná a kutatásokat, továbbá védené az európai találmányokat unión kívüli riválisaiktól. Számos EP-képviselő - köztük több magyar - ugyanakkor azt jelezte, hogy a szabadalmaztatás nehézségeket okozhat a kisebb vállalatok életében. Vedres András közölte, hogy a jelenlegi jogbizonytalanság ellenére uniószerte már 30 ezer ilyen jellegű szabadalmat adtak ki. Ez is mutatja szerinte magának a jogszabálynak, illetve mielőbbi bevezetésnek szükségességét. A professzor szerint objektív szükségszerűség, hogy a számítógéppel megvalósított találmányok szoftverrészükkel együtt előbb-utóbb mindenütt a világon szabadalmi oltalom tárgyai lesznek.

A feltalálók egyesületének főtitkára a távirati irodának a magyar helyzetről is beszélt. Elmondása szerint Magyarországon a szoftveres találmányok alkotása terén az aktivitás még mérsékelt, de növekvő tendenciát mutat. 1998-tól évente átlagosan 10 ilyen műszaki alkotást ismernek el az országban, míg külföldiek évente 50-70 szabadalmat kapnak ilyen típusú találmányokra. (A Magyarországon is szabadalmaztatott, számítógéppel megvalósított találmányok terén a 10 százaléknál nagyobb hazai arány sokszorosa az összes találmányt tekintve 1 százalék alatti magyar részesedésnek.) A számítógéppel megvalósított találmányok innovációs kitörési lehetőséget nyújtanak Magyarország számára, szabadalmi oltalmuk pedig a versenyképesség szempontjából - az unió egésze számára is - Vedres András szerint szükségszerű.