Kínai farmerek, avagy hogyan keressünk pénzt internetes játékkal?

Sokan, akik játszanak a World of Warcrafttal vagy az Everquest 2-vel biztosan elgondolkodtak már azon, hogy mennyi hasznosabb dolgot csinálhatnának ahelyett, hogy küldetéseket csinálnak, hogy a karaktereket istápolják a 60. szint felé. Mennyivel jobb lenne, ha eközben nem azon aggódna szegény játékos, hogy vajon megéri-e a havi 3000 Ft-ot és a ráfordított napi sok órát. Néhány leleményes ember megoldotta ezt a problémát, sőt vállalkozássá növesztette az MMORPG berkekben jól ismert kínai farmerkedést.

A farmolás fogalma esetleg azoknak lehet ismeretlen, akik nem játszanak ilyen játékokat. Tudni kell, hogy a tárgyakat ezekben a játékokban a szörnyek úgymond dobják, azaz ha leölik őket, akkor a hullájukból felvehetőek különféle dolgok. Vannak gyakran eső dolgok, de ezek közül több nagy mennyiségben szükséges valamelyik mesterséghez, illetve vannak a másik oldalon nagyon ritka tárgyak, amik kevesebb, mint 0.01% eséllyel esnek ki bizonyos szörnyekből.

Aki valami értékesre pályázik, annak kiktartónak kell lennie, bár fórumokon olvastam többször, hogy valaki az adott szörnyből több, mint 6000-t ölt meg (minimum 20-30 mp/db) és mégsem kapta meg a kívánt tárgyat. Amennyiben pedig valaki nem tárgyakra megy, akkor a kieső arany, és a tárgyak ellenértéke is jól jöhet, ha valami "drágaszág" megtetszik a közös piacon.



Klikk a képre a nagyobb változathoz
A jelenség első változata pár évvel korábbról származik, amikor is egy Lee Caldwell nevű fiatalember BlackSnow nevű vállalkozásában szegény kínaiakat bérelt fel Tijuanaban, hogy pénzt szerezzenek neki az Ultima Online nevű MMORPG-ben. Caldwell természetesen nemcsak magának gyűjtette az anyagokat, hanem igazi pénzért kezdte el árulni a virtuális javakat. Igaz, hogy csak filléreket fizetett a munkásainak óránként, de közben óriási összegeket kaszált be a többi fanatikus, függő játékostól. Az 1998-ban kezdődő MMORPG alvilág jelenleg egyes források szerint (Bob Kiblinger, UOTreasures) 500 millió dolláros forgalmat bonyolít le évente.

Az alvilági ranglétra legalján állnak a kínai és mexikói munkások, akik általában 56 cent/óra díjazásban részesülnek óránként. Reggel 9-től este 9-ig dolgoznak, vagyis játszanak, bár élvezetnek nem nevezhető a munka. Unalmas, ismétlődő rutinokat kell végrehajtaniuk. Akik játszanak ilyen játékokkal, azok gondoljanak bele, hogy milyen izgalmas lehet mondjuk napi 12 órában ölni ugyanazokat a szörnyeket, vagy mondjuk naponta 10-szer kitakarítani ugyanazt az instance-t.

Sőt a profibb helyeken már nem is kell játszaniuk a kis kínaiaknak, hiszen az ügyes programozók makróval megoldanak mindent, amit csak lehet. Mindenki tudja, hogy hol vannak a jó helyek a farmoláshoz, de a GMek (Játékmesterek) is figyelnek és látják, hogy melyik account van fent már egy hónapja folyamatosan. Ilyenkor ráüzennek a játékosra és megkérdezik, hogy hanyadik szintű, vagy valami hasonló ártatlan kérdést tesznek fel, persze nem a válaszra kíváncsiak, hanem azt szeretnék tudni, hogy script (program) játszik vagy ember.