Interjú Kürti Sándorral: a Kürt Rt. a jövőbe tekint

A Kürt Rt. hazánk piacvezető adatmentéssel foglalkozó cége, és számos elismerést szerzett külföldi színtereken is. A cég alapítója, Kürti Sándor egy interjú keretében beszélgetett szerkesztőségünkkel arról, hogy hazánknak gazdasági szempontból mit kellene tennie egy valóban sikeres Magyarországért, milyen konfliktus van a munkaerőpiac és az oktatás közt, és természetesen kiveséztük az adathordózók és adatmentés témakörének aktualitásait is. Az interjúban a szakmai dolgok mellett számos emberileg is megszívlelendő mondat hangzott el.

SG: Elöljáróban tegyünk egy rövid áttekintést a Kürt Rt. életének a legmeghatározóbb pontjairól, mérföldköveiről és jövőbeli terveiről.

Kürti Sándor: 1989-ben adattárolók javítására alakítottuk a KÜRT Kft.-t. Azért erre, mert erre volt akkor Magyarországon piaci igény és azt hittük, hogy ehhez értünk leginkább. Azok a szakemberek akik összejöttek a KÜRT-ben, az adattároló gyártásban voltak otthonosak, fejlesztő mérnökök voltak. 1993-ban robbantottunk azzal, hogy erről a területről átcsúsztunk. Ha nem csúszunk át, akkor meghaltunk volna, mert egyszerűen megszűnt a javítgatás piaca, mert olyanná vált Magyarország helyzete, hogy már be lehetett hozni új tárolókat. A magyar pénz már váltható volt és ekkor az adatmentéssel indultunk, s ez ma is a zászlóshajónk. Ugyanazt a szót használjuk rá, de természetesen egész más háttérrel.

1998-ban jött egy újabb sarokkő az életünkben. Összeraktuk az adatmentés ellentettjét, az adatvédelmet vagy adatbiztonságot. Ha az adatmentés arról szólt, hogy egy bekövetkezett informatikai "katasztrófa" után hogyan lehet a károkat minimalizálni, akkor az adatvédelem arról szól, hogy mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne következzen be ez a katasztrófa, kicsit pontosabban, ezeknek a kockázatait hogyan lehet minimalizálni, csökkenteni. Ez a két tevékenységünk van ma is, mivel ezek nagyon jól kiegészítik egymást. Persze ez a kettő a háttérben nagyon sok résztevékenységet takar, de ezeket nem kommunikáljuk egyenként, hiszen legalább 50 darab ilyen van, ezeket egyenként képtelenség marketingüzenettel feldíszíteni..
Tény, hogy a fent említett két termékkel hazánkban piacvezetők vagyunk, s abból kiindulva, hogy új termékeket nem tudunk kitalálni, ezért nincs más választásunk, hogy ezekkel a jónak ítélt termékekkel kimenjünk más piacokra. Egyre otthonosabban mozgunk az EU piacain, az adatmentéssel már régóta, hisz Németországban és Ausztriában is van leányvállalatunk. Az adatbiztonsági termékeinkkel pedig 11 EU-s országban vagyunk jelen, főleg a banki szektornak nyújtunk megoldásokat. A jövőnk is erről szól, cégeket alapítunk az EU-s és a kelet-európai országokban, ahol már a piac szereplői vagyunk,. Az Egyesült Államokról is álmodozunk néhány projekt erejéig.

Van egy elképzelésünk, amikor nem a piac növeléséből kívánunk többletet kicsikarni, hanem az információ biztonsági termékek magyarországi előállításából. Jelentős pályázatot nyertünk a Veszprémi Egyetemmel egy közös informatikai biztonsági termék kidolgozására. Küzdünk azért, hogy Magyarországon nemzetközi információ biztonsági központ legyen. Ennek olyan alapjai is vannak, hogy az EU-nak Információs Biztonsági Ügynöksége (hivatalos neve ENISA) van, ráadásul ez a szervezet megválasztott tagjának engem is, én képviselem Magyarországot. Így ezt a szervezetet is felhasználjuk arra, hogy létrehozzuk ezt a nemzetközi központot, amiben a Kürtnek is szerepet szánunk. Veszprémben pedig információ biztonsági feladatok kutatásával foglalkoznánk. Körülbelül ezek azok az irányok, amikkel a következő 3-4 évben elleszünk.

SG: Az adatmentési piacon a Kürt Rt. most egyeduralkodó helyzetben van, de kik azok akik még konkurensként jelen vannak a piacon, illetve milyen arányban vannak a külföldi és magyar, kis- és nagyvállalati, lakossági ügyfelek száma. A lakossági ügyfelek elhanyagolhatóak?

Kürti Sándor: Nem, a lakosság nem hanyagolható el. A magyarországi piacvezetőségünk pedig nem nyilvánvaló, hanem ezért rengeteget kell tenni. Aki valamiben első akar lenni, annak többet kell tenni, mint mindenki másnak, aki itt versenyez. Számunkra sem nyilvánvaló, mert mindennap megvan annak a küzdelme, hogy miért a mi termékeinket veszik, miért lesz ez a legjobb. Az, hogy ott is maradunk-e ezen a helyen az attól függ, hogy észrevesszük-e a vevőt, ki tudjuk-e szolgálni úgy, ahogy ő szeretné. Nagyon magas itt Magyarországon az a kiszolgálási szint, amit a végfelhasználónak adunk. Talán ezért vagyunk piacvezetők? Évente kb. 2000 problémát oldunk meg, most a 34 000-nél járunk sorszámban és 1-től kezdtük. Németországban 2000, illetve Ausztriában 1000 megoldást nyújtunk évente.


A magyarországi 2000-nek viszont több mint a fele nem hazánkban generálódott probléma. Jönnek a környező országokból, de egészen egzotikus helyekről is kapunk megrendeléseket, például Szaúd-Arábiából is nagyon gyakran. Ezen nem kell csodálkozni, mert ezek bejáratódnak és az, hogy egy szaúdi probléma itt oldódik meg a XI. kerületben az természetes, mert a világ számára ez elfogadott, mert nekik ez tetszett árban, időben, minőségben is. Ugyanígy Romániából is nagy mennyiségben kapunk megrendelést. Vannak ott cégek, akik próbálkoznak, és ami nem megy nekik, azt átküldik. Ott is versenyképesek tudunk lenni, az ottani alacsony árak ellenére.

SG: Az informatikai hibák közül mi a leggyakoribb kiváltó ok? Természeti katasztrófa, műszaki meghibásodás vagy a felhasználói magatartás?

Kürti Sándor: Az adatvesztések okainak 60%-a hardver oldali és 40% a szoftveres probléma. A hardveres hibák nagy részét is emberi tényezők okozzák. Ilyen például, amikor leejtik az adattárolót. Komoly adatvesztés a leeséssel nem áll elő, csak meghibásodik az eszköz. Mivel az eszköz gazdája nem tudja mit kell ilyen esetben tenni, addig nyúzza, kínozza az adattárolót hályogkovácsok segítségével, amíg lehetetlenné teszi az adatmentést róla. Amikor meghibásodik, akkor még ott vannak az adatok a lemezen, de önjelölt hősök nekiállnak, próbálkoznak, és például az eltört olvasófej közben károkat okoz. A fejért nem, csak a mágneses lemezért kár. A hozzá nem értés miatt egyre többet zúznak.

A szoftveres oldalon is túlnyomó részben emberi mulasztás az adatvesztés legjellemzőbb oka. Akkor lenne jó a rendszer, ha "emberbiztos" lenne, nem hagyna az embernek alkalmat a mulasztásra. Ezt úgy képzelem el, mint a '30-as években a motorizációt. Ott nagyban függött az embertől egy autó vezetése, ma már nem nagy kunszt vezetni, jól vezetni. Ma már kicsi az esélyünk a károkozásra, persze az is tény, hogy mindent képesek vagyunk szétrombolni. A mai hardver és szoftver eszközök eléggé vacakok ahhoz, hogy ne kelljen nagyon nagy emberi felelősség a használatukhoz.