Elkeresztelték a Galileo rendszer úttörőit

GIOVE - ez lesz az európai műholdas navigációs rendszer első gyakorlati lépésének, azaz egy műhold páros neve, melynek első tagját decemberben lövik ki.

A Galileo In-Orbit Validation Element nevet a holland közlekedési miniszter, Karla Peijs jelentette be tegnap az ESA noordwijki ESTEC központjában. A két műhold közül a GIOVE-A a sajtó képviselőinek is bemutatkozott. A brit Surrey Satellite Technology Ltd. (SSTL) által kifejlesztett eszköz jelenleg az ESTEC teszt létesítményeiben a végső előkészületeken esik át, és hamarosan átszállítjákl Bajkonurba, ahonnan idén december 28-án startolhat el.


A kis guildfordi cég melynek fő profilja a gyorsan, alacsony költségekkel elkészíthető műholdak kifejlesztése - megelőzve Európa legnagyobb űrrepülési konszernjeit, elsőként adta át alkotását az ESA-nak. "Időben és a hagyományos ipar költségeinek töredékéért szállítottuk le az űreszközt" - nyilatkozott Martin Sweeting professzor, az SSTL elnöke, aki szerint sokan úgy vélték, túl nagy falat lesz ez számukra.


Átvizsgálás alatt a GIOVE-A
A második műhold, a Galileo Industries konzorcium által kifejlesztett, még összeszerelés alatt álló GIOVE-B valamivel később, 2006-ban csatlakozik társához, hogy előkészítsék a terepet a teljes, összesen 30 műholdból álló Galileo rendszer számára. A kész műholdhálózat a várakozások szerint minden eddiginél jobb műholdas helymeghatározást és navigációt tesz lehetővé.

GIOVE-B

A GIOVE páros lényege, hogy általuk gyakorlatban, földkörüli pályán próbálják ki a technikai megoldásokat, mint a rubídium atomórákat és külön a Galileo program számára kifejlesztett új navigációs jeleket, melyek a GIOVE-A két, a passzív hidrogénmézer-órával is ellátott GIOVE-B három csatornán párhuzamosan közvetít. A 28 millió eurós, 600 kilogramm tömegű GIOVE-A az első európai műhold lesz, ami közepes földkörüli pályára, 24 000 kilométeres magasságba emelkedik, ahol különösen erős sugárzásnak lesz kitéve.

GIOVE-A

A Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség (ITU) rendelkezése szerint 2006 közepéig kell elérni a Galileo első jeladását, különben a fenntartott frekvenciákat valaki másnak adják át. Ha valami történne az GIOVE-A-val, akkor lép életbe a B-terv, konkrétan a GIOVE-B. A földkörüli pályán történő tesztfázis négy műhold, és a hozzájuk kapcsolódó földi állomások beüzemelésével válik teljessé, ez az a minimum, ami biztosítja a pontos idő- és helymeghatározásokat.

A Galileo az Európa Bizottság és az Európai Űrhivatal közös célkitűzése, az első műholdas helymeghatározó és navigációs rendszer amit civil célokra terveztek. Szolgáltatásaiban és teljesítményében felülmúlja az amerikai GPS-t. melytől teljesen független, viszont képes lesz vele együttműködni. Európa legnagyobb és legköltségesebb űrprojektje az elemzők szerint több milliárd eurós iparrá fogja kinőni magát, becslések szerint 140 000 új munkahelyet teremt.