Rutan leírta a NASA-t

Készüljünk fel a jelenlegi utasszállító űripar drámai és gyökeres változására, ami a NASA és nagy űrrepülési alvállalkozói nélkül fog végbemenni.

Ezekkel a szavakkal indította a SPACE.com-nak adott interjúját Burt Rutan, a legsikeresebbnek mondható repülőgép- és űrhajótervező, aki nemigen szokta megválogatni szavait, ha az Egyesült Államokról, és az általa nem sokba nézett űrhivataláról kell véleményt alkotnia. Az űrhajózás virágkora óta egyre mélyebbre süllyedő NASA-ra az 1970-es évektől mint No Adult Supervision Apparent, azaz a szülői felügyelet hiányaként tekint. Az űrsikló megfizethetetlen, az űrhivatal új űrhajóját, a Crew Exploration Vehicle-t építő cégek kezét pedig megköti az űrhivatallal fennálló szerződésük ami kizár minden újítást, kreativitást, vagy akár a technikai áttörés esélyét.

Rutan régóta jó nevű tervező, de a SpaceShipOne-nal robbant be véglegesen a köztudatba. Cége jelenleg egy új utasszállító űrrepülőgépen dolgozik a mojavei Scaled Compsites telepén.


Rutan leginkább azt kifogásolja, hogy az emberi űrrepüléseket a NASA teljes egészében az adófizetők pénzéből bonyolítja le, a kormány azonban mindig a kilövőállások mögött tartja a legfontosabb rakományt vagy inkább terhet, az adófizetőket. Ez ironikus megállapítása szerint szerint végülis nem baj, mert láthatóan egyre veszélyesebb amerikai eszközökkel kimerészkedni a világűrbe. Rutan szerint a NASA valódi szerepköre a kutatások elvégzése lenne az amerikai ipar számára, hogy az felvehesse a versenyt a világgal - legalábbis ez volt a mai NASA elődjének, az NACA (Nemzeti Űrrepülési Tanácsadó Bizottság) elve.

Ugyanakkor egyre több hír lát napvilágot, melyek szerint a NASA a Columbia óta csak agonizáló űrsikló-programjának toldozgatása által jelentős deficitet halmozott fel, egyre kilátástalanabbá téve Bush elnök 2004 januárjában beharangozott emberi űrrepülési tervezetét. A Washington Post szerint jelen helyzetben az űrállomás befejezéséhez tervezett repüléseket a felére kellene csökkenteni, vagy dollár milliárdokat kell bepumpálni az űrrepülési költségvetésbe, különben az ambiciózus program igen súlyos késedelmeket vagy akár teljes kudarcot is elszenvedhet.

Rutan úgy véli, hogy a Scaled Composites megoldotta a szuborbitális emberi űrrepülés általános, alapvető biztonsági kérdéseit a SpaceShipOne-on és hordozóján a White Knighton keresztül, melyek segítségével munkatársai szembesülhettek a fő technikai nehézségekkel. Ezek az új űrrepülőben mind megoldásra kerülnek, a légkör elhagyása biztonságos és megengedhető lesz egy átlagember számára is - persze az átlagembert ebben a mondatban amerikai anyagi mércével mérik.

A Scaled Composites által elért áttörések egyszerű megoldások, melyek azonban igen magas megbízhatóságot ígérnek. Rutan a korai utasszállítógépekhez hasonlítja a biztonságukat, melyek üzemeltetése már abban az időben is százszor biztonságosabb volt, mint a kormány emberi űrrepülései. Rutan egyik legnagyobb áttörése nem is technikai, hanem pénzügyi. A SpaceShipOne sikerével elérte, hogy a vállalkozói befektetők, az "egyszerű iparosok", a kis emberek elhiggyék, hogy módjukban áll megvalósítani a magánjellegű űrrepülést.

A tervező nem sokat árult el új gépéről, a SpaceShipTwo-ról, csupán a már eddig is a köztudatban forgó adatok csengtek vissza: a 8-10 embert befogadó nagyobb űrrepülő, egy új rakétahajtómű, és az ezek levegőbe emeléséhez szükséges nagyobb hordozó repülőgép.

Rutan optimistán nyilatkozott a jövőről: új gépének 10-12 évnyi szolgálati időt ad, ami alatt közel 100 000 embert szeretne ki- és visszajuttatni a légkörből. A Scaled a jelenlegi 150 alkalmazottjának számát szeretné megduplázni a projektek eredményes kezelése érdekében, Rutan főként a felsőoktatási intézményekből kikerülő, a bizonyítási vágytól égő fiatalokra számít munkaerőként.