EU: két évig tárolják távközlési adatainkat

A jogszabály értelmében a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni minél sikeresebb harc érdekében 6 és 24 hónap közötti időre tárolnák el az európai felhasználók telekommunikációs adatait.

A huszonöt európai uniós tagállam igazságügyi miniszterei megszavazták az egységes európai távközlési adattárolási tervezetet. A jövőben eltárolnák a vezetékes, mobil- és VoIP-beszélgetések, az SMS-, a chat-, az FTP-, a P2P-, az e-mail és az internetforgalom adatait. Ezek közé az információk közé tartozna az előfizető vezetékes és mobiltelefonszáma, a hívó felek számai, a hívások időtartama és időpontja, valamint az internetezésről szóló naplófájlok.

A jogszabály elfogadása ellen egyedül csak az ír és a szlovák igazságügyi miniszter voksolt, mivel túlzónak találták a törvény szigorát és a két politikus szerint nincs megalapozva a jogi háttér sem. Ezzel szemben Franco Frattini igazságügyi EU-biztos úgy vélte, hogy az Európai Unió egy újabb nagy lépést tett a kontinens biztonságának és szabadságának megalapozása felé. A tagállamok fele kezdeményezte azt is, hogy az internetes adatok tárolási időtartamát emeljék fel a tervezett 18 hónapról 36 hónapra. Ez a kezdeményezés azonban egyelőre hamvába fulladt.

Bár elfogadták a jogszabályt, a nemzetközi tiltakozás továbbra sem akar csitulni. Az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetsége (ISPA) például Karin Gastinger osztrák igazságügyi miniszernél követelte, hogy hosszabbítsák meg az internetszolgáltatók számára az átálláshoz biztosított időt. "A 24 hónapos időtartam az pont másfél évvel hosszabb a szükségesnél. A tagállamok rendőrségei, bíróságai és adatvédelmi szakemberei megelégedtek volna a hat hónapos időtartammal is, de nem, az Európai Bizottságnak ennél több kellett. Ez a jogszabály csak arra jó, hogy eurómilliárdokat pazaroljunk el, miközben kifelé azt mutatják, hogy milyen biztonságban is vagyunk" - nyilatkozta felháborodottan Peter Pilz, az osztrák zöldek biztonságpolitikai szóvivője.

A politikus kritizálta azt is, hogy mindez a tagországok központi költségvetését terheli majd, úgy, hogy eközben az érintett 25 állam nem is rendelkezik ezekkel az összegekkel. A szóvivő felvetette, hogy ezeket a milliárdokat más, jobb célokra kellene költeni. Ráadásul egybehangzó az a vélemény, hogy az egész jogszabály elhibázott lépés, az adatvédelmi és más aggályokat (kik és milyen mértékben férhetnek majd hozzá az információkhoz, mennyire lesznek biztonságosan tárolva ezek az adatok, hol fogják őket tárolni stb.) pedig senki nem tudja megválaszolni.