Radikális forgalomcsökkenés Stockholmban

A két hónappal ezelőtt, január 3-án, kísérleti jelleggel elindított stockholmi forgalmcsökkentő rendszer az előzetes adatok alapján 25%-kal mérsékelte a forgalmat, napi 40 ezerrel növelte a tömegközlekedésben részt vevő utasok számát és rendkívüli mértékben visszaszorította csúcsidőben a dugók kialakulását.

A megoldást fővállalkozóként megtervező, kifejlesztő és üzemeltető IBM a Svéd Nemzeti Közútfelügyelettel és Stockholm város önkormányzatával szoros együttműködésben indította el a kísérleti rendszert a belváros 24 négyzetkilométeres területén. A rendszer gyakorlati megvalósítása érdekében az IBM tanácsadóit, kutatóit és technológiai szakembereit is bevonták a projektbe.

"Világszerte nő az érdeklődés a közlekedésszabályozás gazdasági és környezetvédelmi kihívásainak kezelése iránt. A stockholmi kísérleti rendszer mind nagyságrendjét, mind tartalmát, mind pedig fejlettségét tekintve új mércét képvisel ezen a területen" - nyilatkozta John Dowson, az IBM közúthasználati díjprogramjának globális vezetője. A stockholmi Európa legnagyobb városi környezetben telepített, mikrohullámú azonosításra épülő forgalomirányító rendszere. A kiválasztott technológiával a városvezetés napszakok szerint változó forgalmi díjat vethet ki az úthasználókra, közvetlen beszedési számlákat nyithat a vezetők számára és hatékonyabbá teheti a közutak üzemeltetését.

A kísérleti rendszer bevezetése óta eltelt 1 hónap eredményei szerint napi 100 ezer járművel, azaz 25%-kal csökkent a forgalom a kordon pontjainál. Napi 40 ezerrel nőtt a vonattal közlekedők és a tranzitutasok száma, emellett rendkívüli mértékben visszaesett a csúcsidőben észlelt forgalmi dugók száma. A növekvő átlagsebesség miatt módosíthatják a belvárosi buszok menetrendjét, és 29%-kal mérséklődött a szabálytalan parkolásért kirótt büntetések száma. A program első napja óta hétfőtől péntekig, reggel 6:30 és délután 18:30 között zavartalanul működő automatikus rendszer mintegy 350 ezer jármű elhaladását regisztrálta naponta.


Annika Billstrom, Stockholm polgármestere elmondta: "Fontos számomra, hogy Stockholmot Európa izgalmas régiójaként tartsák számon. Nemzetközi nézőpontból nem csak a gazdasági, hanem a környezeti fejlődés is fontos tényező. Számos nagyváros komoly környezetvédelmi problémákkal küzd. Kísérleti programunk olyan modern, izgalmas, új rendszerrel zajlik, amely Európa és az egész világ számára példát állít."

A város három célt kíván megvalósítani a forgalomcsökkentő rendszerrel: 10-15%-kal mérséklődjön a csúcsidei forgalom a belvárosban; javuljon a város busszal és autóval való megközelíthetősége; tisztább legyen a környezet. A forgalmi díj Svédországban nemzeti szintű adó. A befolyó bevétel visszakerül a stockholmi régióba, ahol a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítják az összeget. A kordonalapú stockholmi rendszerben 18 sorompó nélküli ellenőrzési pont működik, út menti jelzőfényekkel és járműazonosító kamerával. A díjfizetős zónába be- és onnan kilépő gépkocsikra napszaktól függően vetik ki a díjat, amely csúcsidőben a legmagasabb és napi szinten nem haladhat meg egy bizonyos maximális értéket.

A fizetés többféle módon történhet. Az egyik módszer a közvetlen beszedés, amelyet a vezetőknek kölcsönzött elektronikus címke felismerése indít el a rendszerben. A címke nélküli járműveket kamera és rendszámfelismerő technológiák segítségével azonosítják. Ez utóbbi eszközöket a címkeleolvasás ellenőrzésére, valamint a nemfizetőkkel szemben indított behajtási eljárásnál szükséges bizonyítás során is felhasználják. A transzponder nélküli vezetők a banki Giro rendszeren, az interneten, vagy kiskereskedelmi egységeken (pl. éjjel-nappalikon) keresztül bonyolíthatják le a díjfizetést.

A gépkocsiba szerelt transzponderek használatával megbízhatóbb a rendszer találati aránya és gazdaságosabb a háttérfeldolgozás, mint az ilyen egységek nélküli díjfizető rendszerek esetében. Ez a megoldás a napszak szerint változó díj kivetését és az áthaladást követő automatikus beszedést is megkönnyíti. A program előkészítését már évekkel ezelőtt megkezdték. Elsőként a város vezetése járult hozzá a díjfizető rendszer kísérleti üzeméhez, 2003. június 2-án. Ezt követte a Svéd Nemzeti Parlament jóváhagyása 2004. június 16-án. Az IBM 2004. július 9-én kapott szerződéses megbízást a rendszer megtervezésére, megépítésére, bevezetésére és üzemeltetésére.

A program előkészítése során a svéd kormány és a stockholmi önkormányzat jelentős tömegközlekedési beruházásokat hajtott végre: 12 expressz-buszjáratot, 18 meghosszabbított útvonalú buszjáratot indított és 1800 új parkolóhelyet létesített a belváros határain kívül eső megállóknál. A jelenleg is zajló kísérleti program keretében részletesen elemzik majd az új rendszer hatását, és az eredményeket az állampolgárok felé is kommunikálják. A vizsgálat részeként több fontos területen is összehasonlítják egymással a rendszer üzembe állítása előtti és utáni eredményeket (pl. forgalom, tömegközlekedés, helyi üzleti élet, környezeti mutatók).

A Stockholmban kísérleti jelleggel bevezetett forgalomcsökkentési díjról a város angol nyelvű honlapján olvashatóak további részletek. A 2006. július 31-ig tartó 7 hónapos kísérleti program után a stockholmiak szeptember 17-én népszavazással döntenek a rendszer tartós bevezetéséről.