Miami Vice - Az akciómentes akciófilm

A Szemtől szembe és a Collateral rendezője ismét egy nulla kommersz értéket képviselő bűnfilmbe vágta direktori fejszéjét - és milyen jól tette.

Miami, két vagány hekus, jó csajok, napsütés, tengerpart - mindenki kívülről fújja a receptet, amely valamennyire ismerős is lehet a Bad Boys-filmekből. Csak éppen az a különbség, hogy az egyiknek Jerry Bruckheimer volt az agya, míg a másikat - többek között - Michael Mann pénzelte producerként, és ha már arra járt akkor meg is rendezte mintegy ujjgyakorlatként. Mann, aki nevéhez olyan filmek fűződtek az utóbbi pár évtizedben, mint az Utolsó mohikán, a Szemtől-szemben, az Ali, a Bennfentes vagy a Collateral - A halál záloga, sosem a kommersz, közönségvonzó munkáiról volt híres, hanem épp ellenkezőleg, mindig súlyosabb, érzelemdúsabb filmeket készített. Talán ennek is köszönhető, hogy egyik alkotására sem jellemző, hogy nagy kasszát robbantott volna, sztárparádé ide vagy oda.


A Miami Vice is két manapság igen népszerű színésszel készült. Mind Colin Farrell, mind a még friss Oscar-díjas Jamie Foxx lubickol a népszerűségben, de nyilván tudnak valamit, ami arra késztette a végletekig alapos Mannt, hogy velük készítse el legújabb krimijét, a Miami Vice-t. És bár az erőteljes Linkin Park-zenével aláfestette előzetesek éppen az ellenkezőjét sugározzák, a Miami Vice esetében nem a fiatal, tinédzser közönséget célbavevő filmről van szó, mint ahogy akcióorgiát sem lehet elvárni a Miami Vice-tól, aminek éppen ezért a műfaját is elég nehéz belőni. Akciófilmnek a szinte alig eldördülő lövések hiányában nem lehet nevezni, de a krimi is túlzás lenne, hiszen nagyon zsenge a krimiszál a cselekményben, legalábbis semmi újdonságot nem kínál. Azt hiszen a bűnügyi dráma, vagy a bűnfilm lenne a legtalálóbb kifejezés a Miami Vice-ra.

A történetet nagyon röviden le lehet festeni. Egy rendőrpáros (Sonny Crockett és Rico Tubbs) éppen bevetésen vesz részt, amikor egy hajdan volt informátoruk felhívja őket, hogy kipakolt egy rendőrségi akcióról és le kíván lépni. A páros megpróbál lépni az ügyben, de az elköpött infóknak hála egy beépített rendőrségi akció vérfürdőbe torkollik, így kapva az alkalmon Crockett és Tubbs próbálnak a lebukott informátorok helyébe állni, hogy az egyik drogbáró üzelmeit belülről térképezzék fel.


Elfelejthetjük a Bad Boys-filmek napsütötte tengerpartos Miamiját, hiszen Michael Mann sokkal borúsabban látja a tájat. Inkább egy szürke Floridát fest fel előttünk, tele krómozott színekkel - az embernek már-már az az érzése, mintha Detroitban járna. Bár olykor a karakterek kiszabadulnak a szomszédos országokba (Dél-Amerikába, Kubába) mégis ez az elfojtott hangulat végigkíséri őket. A Miami Vice, mint írtam az óhatatlan zsaruk közti poénkodás ellenére is inkább marad visszafogottan távolságtartó és érzelmekre apelláló film. Azt persze el kell ismerni, hogy amikor fegyverropogásra kerül a sor, akkor nem fogták vissza magukat a készítők és a hangmérnökök, mert ritkán hallani ilyen jól szóló puskákat a moziban.

Aki ismeri a Collateralt, annak nem fog meglepetést okozni a szinte dokumentarista és intim operatőri munka, mely a film távolságtartó mivoltával ellentétesen nagyon közel hozzá hozzánk a szerepőket. Szó mi szó, Colin Farrellt látva erre szükség is van, mivel cinikus hangok szerint így jobban lehet látni bajszának játékát is, aminek teljesítménye minimum 50%-át teszi ki Sonny Crockett jellemének. Szerencsére Michael Mann minden részletre odafigyel és bár tanult kollegám cinikusan megjegyezte a film előtt, hogy "Királyok ezek a plakátok, csak miért kell Colin Farrellnek úgy kinéznie, mint egy kamionsofőrnek?" Nos, erre a forgatókönyvet is író rendező azonnal választ is ad a filmben, hiszen kiderül, hogy Colin Farrell édesapja valóban kamionvezetőként kereste mindennapi kenyerét.


Mann nagyon erős rendező és hihetetlen előkészületeket folytatott filmjével kapcsolatosan. Hónapokkal a forgatás előtt keresgélte Dél-Amerikában a megfelelő forgatási helyszíneket, miközben például szerencsétlen Colin Farrell-nek egy pár perces táncjelenthez hetekig kellett gyakorolnia partnernőjével. Ez utóbbi táncjelenet egyébként mutatja is, hogy mennyire ráfeküdt a részletekre a rendező, hiszen a filmben a majd félórás kitérő hihetetlen módon megakasztja a cselekményt, mégis a végkifejlet szempontjából Mann úgy érezte, hogy nem engedheti meg, hogy ne végezzen alapos munkát.

Biztos vagyok benne, hogy az utóbbi idők egyik legközönségmegosztóbb filmje lesz a Miami Vice, bár az is előrelátható, hogy a negatív véleményt hangsúlyozók lesznek többségben, mivel sokan nem azt kapják (akciófilmet), amit várnak. Az sem véletlen, hogy a korrekt kezdést követően Amerikában csúnyán megbukott a film és mégis kénytelen vagyok azt írni, hogy a Miami Vice az utóbbi hónapok egyik legerősebb filmje, mely lehet, hogy kissé bő lére van eresztve, de minden terjengősség értelmet nyer a film végére. Nyers és lassú filmről van szó, tipikusan olyanról, ami 100%-ban magán viseli a rendezői kézvonásokat. Nagyon profin össze van rakva, de éppen ennek köszönhetően sokak szerint csak egy hajszál választja el a méla unalomtól. Azt pedig sajnos mindezért cserébe el kell viselnünk, hogy a történet krimiszála elég közhelyesre sikeredett.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

Miami Vice magyarul beszélő amerikai akciófilm, 132 perc, 2006 Rendező: Michael Mann Forgatókönyvíró: Michael Mann Zeneszerző: RZA Operatőr: Dion Beebe Producer: Pieter Jan Brugge, Michael Mann Vágó: William Goldenberg, Paul Rubell Szereplők: Colin Farrell (James 'Sonny' Crockett) Jamie Foxx (Ricardo Tubbs) Gong Li (Isabella) Luis Tosar (Arcángel de Jesús Montoya) Naomie Harris (Trudy Joplin) Elizabeth Rodriguez (Gina Calabrese)