Összekötik az európai ujjlenyomat-adatbázisokat

Az Európai Unió igazságügyi és belügyminiszterei Brüsszelben megállapodtak abban, hogy összekötik a nemzeti DNS- és ujjlenyomat-adatbázisaikat, így segítve elő a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás elleni harcot.

Ezzel az uniós tagországok igazságügyi és belügyminiszterei gyakorlatilag csatlakoztak az úgynevezett Prümi Szerződéshez, amit Németország dolgozott ki, és amelyhez már 2005-ben csatlakozott Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria és Spanyolország. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben a nemzeti rendőrségek és más igazságügyi szervek megosztanák egymással a birtokukban lévő DNS- és ujjlenyomat-mintákat, valamint a gépjármű-nyilvántartási adatbázisaikban tárolt információkat. Ezeket a rendszereket összekötnék egymással.

"Ezzel a lépéssel a Prümi Szerződést az Európai Unió jogi keretei közé mentettük át" - összegezte a megbeszélések fő eredményét Franco Frattini, az Európai Unió igazságügyi biztosa. Egyetlen kérdésben azonban nem született megállapodás, ez pedig a Prümi Szerződés 18. cikkelye, amely kimondja, hogy a nemzeti hatóságok a gyanúsítottakat akár az országhatárokon túl is üldözhetik vagy közös nyomozó- és járőrcsoportokat is felállíthatnak. E pont ellen leginkább Nagy-Britannia és Írország igazságügyi és belügyminiszterei tiltakoztak.

Wolfgang Schäuble német belügyminiszter szerint hosszú távon az Európai Unió mind a jelenlegi 27 tagállama profitálhat majd a szerződésből, mivel az a jelenleginél jobb és hatékonyabb információcserét tesz lehetővé a nemzeti hatóságok között. A politikus példaként hozta fel a német-osztrák együttműködést, aminek keretében a hálózatba kötött rendszereknek köszönhetően több eddig megoldatlan ügy végére is pont kerülhet. A kérdésről hamarosan vitát kezdeményez az Európai Parlament is.

A megállapodás elehetővé teszi például, hogy a jövőben a nyomozók online együttműködjenek egymással, információkat cseréljenek ki futballhuligánokról vagy fontos rendezvények előtt adatokat osszanak meg egymással. Az adatvédelmi szakemberek és a német FDP politikusai viszont attól tartanak, hogy így egy európai szuperadatbázis jöhet létre, amelyben a tárolt információkhoz bármelyik európai rendőrség vagy titkosszolgálat gond nélkül hozzáférhet majd. Ráadásul aggályokat vet fel az is, hogy nem fogják dokumentálni, hogy az összekötött adatbázisokhoz ki fért hozzá.