2007. június 5. 19:33, Kedd
A tervek szerint még a nyár elején módosul az elektronikus kereskedelemről szóló törvény: a jogszabály ezt követően sem lesz liberálisabb, sőt, tételesen kimondja, hogy már az az elektronikus levél is tiltott, amelyik a címzett hozzájárulását kéri például reklámok elektronikus úton való küldéséhez.
Sylvester Nóra, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) informatikai szabályozási igazgatója a módosítással kapcsolatban elmondta: a törvény szövegét azért kell pontosítani, mert korábban több küldő úgy vélte, elektronikus levélben is kérheti a címzett hozzájárulását például különböző kiadványok küldéséhez, azaz ezzel a módszerrel akár egy adatbázist is létrehozhatott. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a törvény ma is tiltja a kéretlen elektronikus levelek küldését, amibe beletartozik már az első, azaz az engedélyt kérő e-mail is. A törvény ugyanis eddig is egyértelműen kimondta, hogy hirdetést tartalmazó elektronikus levelet csak a címzett kifejezett és előzetes hozzájárulása alapján lehet legálisan küldeni.
Sylvester Nóra kifejtette: a törvényből logikailag ma is kikövetkeztethető ez, de az elmúlt évek tapasztalata alapján úgy látják, hogy ennek explicit kimondása eloszlatja a félreértéseket. A tiltás egyébként kifejezetten az elektronikus úton továbbított, hirdetést tartalmazó e-mailre, SMS-re, MMS-re és faxra vonatkozik, hagyományos levélben ( mivel erre más szabályozás vonatkozik) például lehet hirdetést, valamint ilyen kérést továbbítani, illetve ennek segítségével elektronikus adatbázist építeni. A kéretlen elektronikus hirdetések küldésének tilalma vonatkozik a pártok vagy társadalmi szerveztek által küldött elektronikus üzenetekre is.
A módosítás során várhatóan az NHH-nak, azaz mint az ilyen estekben eljáró felügyeleti szervezetnek is kibővülnek a jogosítványai. A jogszabálytervezet például felhatalmazza a szervezetet arra, hogy hasonlóan a rendőrséghez, a bírósághoz és más nyomozó hatósághoz, az NHH is lefolytathasson célhoz kötött - IP címmel, e-mail küldéssel kapcsolatos - azonosítást például a küldő kilétét illetően. Mindezt azonban csak az egyébként is kezelt adatok alapján, az adatvédelmi előírásokat betartva teheti meg.
A törvény módosulása után lehetőség lesz arra is, hogy az NHH felhívja a szolgáltatók figyelmét arra, milyen IP-címről érkeznek spamek vagy gyanús levelek, illetve felhatalmazhatja őket arra, hogy a szolgáltatói szerződést az adott felhasználó estében korlátozzák vagy akár fel is mondják. Mindezzel a spamküldők tevékenységét szeretné megnehezíteni az NHH. Egy újabb módosítás az NHH-hoz érkező bejelentésekkel függ össze: a hatóság az ilyen típusú üzeneteket eddig a
[email protected] címen fogadta, ezt követően viszont egy, az NHH honlapján megtalálható on-line űrlapot kell kitöltenie a bejelentőnek.
Sylvester Nóra közlése szerint a szabályozás nem vonatkozik a magánlevelezésre, de ha például valaki továbbít mondjuk tíz címzettnek egy illegális reklámlevelet, akkor nemcsak a hirdetési szolgáltató, a közzétevő szolgáltató és a hirdető, hanem akár a továbbküldő magánember is büntethető, amennyiben megállapítható a magánjelleg hiánya. Mindez vonatkozik az úgynevezett ál-eltévedt, álcázott levélre is: ilyen például az a mostanában nagyon sok címre postázott elektronikus küldemény, amiben azt írja le valaki, hogy elment nászajándékot venni, s aztán közli egy bolt nevét, ahol sok mindent lehet vásárolni.
Az NHH igazgatója kiemelte, hogy tavaly a tiltott elektronikus levelek küldése miatt 12 alkalommal, összesen 1,3 millió forint bírságot szabtak ki, míg az idén 10 esetben 880 ezer forintnyit. Az egy alkalommal kiszabható bírság 50-500 ezer forint között lehet. Tavaly az NHH-hoz 270 illegális levéllel kapcsolatos bejelentés érkezett, míg az idén az első negyedévben már 400.