Kameráktól féltik PIN-kódjukat a német vásárlók

A nemrég kirobbant áruházi megfigyelési botrány után egyre több ember fél használni a bankkártyáit a német bevásárlóközpontokban.

Az ügyet a Stern német magazin robbantotta ki és azóta tovább gyűrűzött. Jelenleg már három áruházzal szemben merült fel a gyanú, hogy videokamerákkal figyelték meg az alkalmazottaikat. Sokan viszont attól tartanak, hogy az ő adataikat is rögzíthették.

"Követelem, hogy az áruház adjon garanciát arra, hogy nincsenek feljegyzéseik a kártyahasználatomról, vagy ha vannak is ilyen felvételeik, azokat haladéktalanul töröljék. Amennyiben nem teljesítik a kérésemet, jogi úton kényszerítem ki ezt" - jelentette ki Hans Dieter Wolf müncheni vásárló. A vitát Ulrike Weingand, a Baden-Württembergi Fogyasztóvédelmi Központ jogásza szerint az váltotta ki, hogy az egyik diszkont korábban olyan körlevelet küldött az embereknek, amelyben közölte: nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a kamerái esetleg rögzítették a PIN-kódjukat. A cég azt ajánlotta, hogy mindenki takarja el a folyamat során a beütött számokat a kezével. Weingand hozzátette: "Ez a magatartás botrányos."

Felháborodott az ügy hallatán Markus Saller, a Bajorországi Fogyasztóvédelmi Központ jogásza is, míg északrajna-vesztfáliai kollégája, Hartmut Strube azt ajánlotta, hogy az emberek ne fizessenek a bankkártyájukkal a botrányban érintett üzletekben. "Mit érnek a videokamerás megfigyelésre a figyelmet felhívó táblák, ha nem látom, hogy hol vannak a készülékek és így csak sejthetem, hogy megfigyelnek?" - tette fel a kérdést a német adatvédelmi biztos szóvivője.

"A videokamerákra szükség van, hogy megakadályozhassuk a lopásokat és a rablásokat. Tény azonban, hogy a cégek ezeket az eszközöket nem használhatják sem a vásárlók, sem az alkalmazottaik magánszférájának megsértésére" - szögezte le Heribert Jöris, a Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) szakértője.

Volker Rieble munkaügyi jogász az esetek kapcsán hangsúlyozta: a rejtett videokamerás megfigyelések törvénytelenek és sértik az emberek személyiségi jogait. Sőt, amennyiben a felvételek mellett rögzítik az adott személyek hangját is, az már bűncselekménynek számít. Ráadásul ezeket az anyagokat később a bíróság előtt sem lehet bizonyítékként bemutatni.

A Verdi szakszervezeti szövetség képviselői azt ajánlották az érintett dolgozóknak, hogy indítsanak pert a munkaadójuk ellen. A Verdi egyébként maga is erre készül. Margret Mönig-Raane, a szakszervezet elnökhelyettes egyúttal követelte, hogy emeljék fel az ilyen ügyekben kiszabható pénzbüntetés összegét, ami jelenleg 250 000 euró.