Megfigyelte vezetőit a Deutsche Telekom

Az elnökségben és a felügyelő tanácsban lévő kiszivárogtatások megelőzésére és felderítésére 2005-ben és 2006-ban a német konszern adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és riporterekről.

A távközlési adatokat egy berlini tanácsadó cégnek kellett kiértékelnie és összehasonlítania különböző újságírók telefonszámaival. A két akció fedőneve Clipper és Rheingold volt. A botrányt az váltotta ki, hogy nyilvánosságra került egy fax, amelyben az volt olvasható, hogy "a Clipper, a Rheingold és más mellékprojektek célja a Deusche Telekomról tudósító újságírók és azok magánkapcsolatainak több százezer vezetékes és mobil beszélgetésének kiértékelése".

Renl Obermann, a DT vezetője, amint tudomást szerzett az ügyről belső vizsgálatot rendelt el és a meglévő információkat átadta a bonni ügyészségnek, amely az adatvédelmi törvények megsértése miatt indíthat nyomozást. Az esetről időközben tájékoztatták a német kancellári hivatalt, a német szövetségi pénzügyminisztériumot és a felügyelő tanács néhány tagját. A Der Spiegel cikkéből kiderült, hogy az akciókat Kai-Uwe Ricke, a DT elnökségének akkori vezetője fizette. A faxban olvasható volt az is, hogy további intézkedések történtek egy New York-i résztulajdonos, a Blackstone megfigyelésére. Az ügy kapcsán ugyanakkor nem lehet lehallgatásokról beszélni, ugyanis a konszern csupán a beszélgetések időtartamára, kezdésének idejére és a résztvevőkre volt kíváncsi.

Klaus Zumwinkel, a cég felügyelő tanácsának elnöke és Kai-Uwe Ricke cáfolták a vádakat. Utóbbi közölte, hogy soha nem adott illegális megbízásokat, míg Zumwinkel szóvivője elmondta, hogy ha történtek is ilyen akciók, azokról a felügyelő tanács akkori vezetője nem tudott. "Nem semmi, ha egy vállalat a saját felügyelő tanácsát ellenőrzi, ez azonban bizalomvesztéshez vezethet és egy példátlan botrány" - reagált a hírre Lothar Schröder, a Ver.di szakszervezeti szövetség elnöke és felügyelő tanácsának alelnöke.

A német kormányt szintén élesen támadják az ügy miatt, lévén a DT legnagyobb részvényese. Max Stadler, az FDP parlamenti frakciójának belügyi szakértője követelte az adatgyűjtések visszaszorítását, Petra Pau, a Die Linke frakció elnökségi tagja pedig egy új, a 21. század kihívásainak is megfelelő adatvédelmi jogi szabályozás kidolgozását sürgette. A Német Újságírók Szövetsége (DJV) a sajtószabadság elleni támadásnak nevezte az akciókat és Michael Konken, a DJV elnöke az ügy teljes kivizsgálására szólította fel a hatóságokat. "Amennyiben ezek a dolgok valósak, akkor a távközlési cég visszaélt a technikai lehetőségeivel és illegális módszereket használt" - szögezte le Michael Konken.

A német pénzügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a kormány üdvözli a Deutsche Telekom vezetősége és az ügyészség intézkedéseit az ügy feltárására, és továbbra is teljes a bizalma a cég vezérigazgatója, René Obermann iránt. A Deutsche Telekom 31,7 százaléka a német szövetségi kormány tulajdonában van: 14,8 százaléka közvetlenül, 16,9 százaléka az állami fejlesztési bank (KfW) révén. Az ügyfelek bizalma viszont megrendülhet. "Ez az ügy nem fog tetszeni az előfizetőknek, ezért további vonalakat fognak felmondani, márpedig eddig is a vezetékes forgalom lemorzsolódása a Deutsche Telekom egyik legnagyobb gondja" - mondta egy elemző a Dow Jones hírügynökségnek.

A Deutsche Telekom, a márciusban megjelent saját előrejelzése szerint, arra számít, hogy a vezetékes piaci részaránya az idén 73-75 százalékra csökken Németországban a tavalyi 82 százalékról, és 2010-re már csak 65 százalékot képzel el magának a cég. Ennek oka, hogy a vezetékes telefonálás általában teret veszít a mobil távközlés javára, másfelől a versengő piacon a konkurencia is beleharap a Deutsche Telekom, az egykori monopolista tortájába. Egy másik elemző viszont azt mondta, hogy nehéz kiszámítani a megfigyelési ügy közvetlen hatását a piaci részarányra, hiszen a felhasználók tudják, hogy távközlési adatokkal való visszaélés bármelyik szolgáltatónál előfordulhat.