A hihetetlen Hulk - Amerika esélytelen

Komolyan érthetetlen, hogy ki képes egy nagy benga zöld emberről készült filmet megnézni. Egyszerűen semmi valóságalapja nincs. Ki találta ezt ki?

A fenti idézet érdekes módon egy Hihetetlen Hulk-vetítésről kivonuló fiatalember szájából hangzott el, ami újabb érdekes kérdéseket vet fel, de előbb némi felvezetés. Nem pazarolnánk rá sok szót, de a Hihetetlen Hulk keletkezésének története érdekesebb, mint maga a film. Eleve az ritka jelenség, hogy az első részt alig pár évvel követő másodikban minden főbb szereplőt lecserélnek, és ezzel - ha nem is történetileg, de filozófiailag és kinézetben is - újraindítják a franchise-t, de az még furább, hogy így is ugyanabba a csapdába esett bele a film, amibe az első.

Ugyanis a Hulk eredettörténeteként funkcionáló első filmet annak idején hatalmas érdeklődés kísérte Amerikában (főleg, hogy Ang Lee rendezte), de a remek hétvégi nyitány után szinte egyik napról a másikra elpárologtak a nézők a mozikból nemtetszésüknek jelet adva. Ez valahol nem is volt csoda, hiszen a Hulk nem egy zúzós akciófilm lett, hanem hangvételében inkább a görög drámákra hajazott, és ezt sajnos sokak gyomra nem vette be. Várható volt tehát, hogy hiába volt jó film az első rész, a másodikra irányváltást fogalmaznak meg a készítők. Nnem is csoda, hogy az akcióvonalra ráfeküdve a Szállító-filmek rendezőjét, Louis Leterriert bízták meg a dirigálással és nem kisebb nevet sikerült megnyerni Bruce Bannernek, mint Edward Nortont.


Persze Norton csakis azzal a feltétellel vállalta el a Hulk 2-t, ha az karaktercentrikus film lesz, melyben ő is a görög drámai elemeket szerette volna kiemelni: a vívódásokat, illetve a sorscsapásokat. Éppen ezért Zak Penn egy régi Hulk-szkriptjét alapul véve, abból kvázi két jelenetet meghagyva Norton újra is írta az egész forgatókönyvet - azért, hogy utána ne az övé legyen a végső vágás joga, hanem a Marvelé. A képregényóriás viszont rút módon megvezette a színészt és a Norton által írt anyagból több mint 50 percet a vágóolló martalékává tett, hogy pörgősebb legyen a film. Persze minden tisztelet Nortonnak, aki a viták ellenére is teljes erőbedobással végigcsinálta a film kampányát, más kérdés, hogy a premier előtt nem voltak túl kedvezőek az előjelek.

De szerencsére nem kell félnünk, nem fog fájni a Hihetetlen Hulk, mely pár hónappal az első rész után folytatódik: Bruce Banner távol Betty-től Brazíliában bujkál, és az első rész vége óta nem változott át Hulkká. Megtanulta kontrollálni magát és közben az interneten csetelve-kísérletezgetve megpróbál úrrá lenni Mr. Hyde-szerű alteregóján. Azonban egy fatális véletlen révén Ross tábornok ismét nyomára bukkan és megindul a fogócska.


Az első film kissé sötét tónusa egyébként annak köszönhető, hogy Hulk a Marvel univerzum egyik legtragikusabb szuperhőse, s ennek megfelelően neki nem csak más, gonosz szuperhősökkel kell megküzdenie, mint barátainak (Vasembernek, Pókembernek és jövőbeni társainak), hanem az emberekkel és a hadsereggel is, mely utóbbi Ross tábornok vezetésével saját tulajdonának tartja az eredetileg fegyvernek kifejlesztett lényt. Persze egy Marvel-film nem lehet meg igazi főgonosz nélkül sem, így a Hulk-füzeteket ismerők már a film elején bólogathatnak, mikor kiderül, hogy a Tim Roth alakította Emil Blonsky (vagyis Abomination) lesz Hulk ellenfele a filmben. Kettejük összecsapásánál nem is marad sok minden állva, szinte a Terminator 3-at idézve amortizálják le környezetüket. (Hála a készítőknek, Hulk két további nemezise is megjelenik a filmben: Samuel Sterns, vagyis The Leader, valamint Doc Samson is.)

Ahogy az várható volt, akciók (és különleges effektusok) terén teljesen korrektül teljesít a Hihetetlen Hulk, ráadásul meglepően sokat legeltetik a kamera optikáját a zöld szörnyetegen. Szerencsére a lassabb részeket sem butították le annyira, mint egyes félresikerült Marvel-próbálkozásokban. Viszont Edward Nortonon kívül a színészek nem nagyon erőltetik meg magukat, főleg Liv Tylert látva sírjuk vissza az elődjét, Jennifer Connelly-t. Azonban szerencsére a Hulk 2 kellemes nyári popcornmozi státuszát még ő sem képes veszélyeztetni.


A legnagyobb hibája a Hihetetlen Hulknak, hogy úgy tűnik, mintha a készítők patikamérlegen számolták volna ki a játékidőbe préselt akciókat, melyek jól néznek ki, kellően nagyszabásúak, azonban olyan pedánsan helyezték el a három nagyjelenetet a film elejére, közepére és végére, hogy még az is előfordulhat, hogy az "átvezető részek" is ugyanolyan hosszúságúak.

Bár nyilván nem mindenki ért egyet, de ezen átvezetők miatt lesz leginkább jó a Hihetetlen Hulk, hiszen a kivágott 50 perc vívódás ellenére is viszonylag jól megoldott a karakterizáció. Ezt a Fantasztikus Négyes rajongói talán unalmasnak fognak találni (ők kerüljék a Hulk 2-t), ellenben akinek tetszett az első Hulk-film is, annak nem szabad kihagynia az akciósabb, kissé felületesebb folytatást sem. A Hihetetlen Hulk nyilván nem egy Vasember, de attól még tisztességes, korrekt film, aminek a megtekintését jó eséllyel nem bánja meg az ember - főleg, ha tudja, hogy mire számíthat.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

A hihetetlen Hulk (The Incredible Hulk) magyarul beszélő amerikai fantasztikus akciófilm, 2008 Rendező: Louis Leterrier Forgatókönyvíró: Zack Penn Zeneszerző: Craig Armstrong Operatőr: Peter Menzies Jr. Producer: Avi Arad Executive producer: Stan Lee szereplők: Edward Norton (Bruce Banner) Liv Tyler (Betty Ross) Tim Roth (Emil Blonsky) William Hurt (Thaddeus 'Thunderbolt' Ross) Ty Burrell (Dr. Samson)