Boldogító talán - Casanova fegyvere visszafele sül el

Milyen érzés lehet, ha egy nagymenő pasit épp a barátnője kéri fel, hogy legyen a nyoszolyólánya? És az milyen, ha még szerelmes is a lányba?

Annak idején, amikor még a Vészhelyzet volt a legnézettebb sorozat Amerikában, senki nem lepődött meg, hogy George Clooney - a nézők legnagyobb kedvence - kiutat keresett a tévéből, s amint lehetősége nyílt rá, otthagyta a tévésorozatot és fejest ugrott a mozifilmek világába. Ennek megfelelően most sem lepődünk meg a követőin, hiszen jelenleg mindenki a Grace klinikáért van oda, így mi sem természetesebb, hogy az ottani színészek is kacsintgatnak a nagy vészon felé.

Érdekesség azonban, hogy nem a sorozat főszereplőjének, Ellen Pompeónak (Meredith) nőtt meg az ázsiója, hanem elsősorban Katherine Heiglnek (Izzie), aki miután tavaly pár százezer dolláros fizetésért az év egyik legnagyobb bevételt hozó komédiájában, a Felkoppintva címűben szerepelt, második filmjéért, az ugyancsak sikeres 27 idegen igenért már hatmilliót vághatott zsebre. Patrick Dempsey (Derek), Seattle amorózója nyilván őt irigyelte meg, amikor ahelyett, hogy a két évad közötti szünetet pihenéssel töltötte volna, előbb leforgatta a valóban bűbájos Bűbájt, majd pedig romantikus vizekre evezett a Boldogító talánnal.


És elég jól tette, hiszen a film a mozipénztáraknál is korrekten szerepelt és egyébként is kellemesre sikerült. Bár természetesen nem sokáig fogunk emlékezni rá, mégis az idei kommersz romantikus komédia választék egyik éllovasa (a nem kommerszek közül továbbra is a 2 nap Párizsban uralkodik). Persze lehet, hogy a siker kulcsa ezúttal az volt, hogy a Boldogító talán nem is annyira komédia, hanem csak egy szimpla romantikus film, melybe forgattak egy-két hasraesős jelenetet az előzetes kedvéért. Valamiért a stúdiófőknek még mindig az az elképzelése az egyszeri mozinézőről, hogy ha meglátja Matthew "Chandler Bing" Perry-t izomból nekifutni egy üvegajtónak, akkor "Ez biztos faja film lesz!" felkiáltással moziba is masíroznak.

A Boldogító talán főszereplője a kicsapongó Tom, aki igazi Casanovaként saját fura randizási szabályait alkalmazva csapódik egyik egyéjszakás kalandtól a másik kétéjszakásig, hogy aztán legjobb lány barátjával (Michelle Monaghan) kibeszéljen mindent. Persze utóbbi, ki Hannah néven fut, a szokásos "szerelmes vagyok a legjobb barátomba, de az a bitang észre sem veszi"-szindrómába szenved, és mivel Tom nem nagyon veszi a lapot, ezért Hannah bepasizik, sőt mi több, a kezét is megkérik. Patrick Dempsey karaktere ekkor döbben rá, hogy ez így nem lesz jó és megpróbál tenni valamit a frigy ellen.


Persze ezen leírás alapján valamiféle slapstick komédia is kisülhetett volna, azonban Paul Weiland filmje megpróbál finomabb húrok segítségével zenét csiholni csiholni és viszonylag dallamosabb egyveleg lesz a végeredmény, melyet a két főszereplő sármja fog eladni. Ezúttal, bár történnek elvetélt próbálkozások, de a mellékszereplők nem nagyon tesznek hozzá semmit az összképhez.

Ami nagy pozitívuma a Boldogító talánnak, hogy bár kottázható a film és sokan sejthetik, hogy mi lesz a vége, mégis a nézőben mindvégig megvan a "Melyiket választja?" bizonytalanság. Sok filmmel és más romkomokkal ellentétben ezúttal a "másik pasi", a vetélytárs nincs démonizálva, negatív tulajdonságokkal felskiccelve, ő is jó partinak tűnik. (Akárcsak a Tom apját alakító, nőcsábász szerepben bolondozó Sidney Pollack, akinek ez volt az utolsó filmszerepe.)


Ha pedig valaki volt olyan helyzetbe, mikor idővel azon kapta magát, hogy éppen a hozzá legközelebb álló baráti státuszba lévő ellenkező (vagy akár azonos) nemű személy iránt táplál gyengéd érzelmeket, az minden bizonnyal még inkább át fogja érezni a Boldogító talán hőseinek fene nagy problémáit. A film nem az, amelyikről valaha is ódákat fogunk zengeni, inkább olyasféle, ami semmi újat nem hoz, mégis élvezni lehet, hogy aztán elfeledve pár év múlva a tévében ismét megnézzük, hogy mi is volt a helyzet 2008. nyarán.

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

A boldogító talán (Made of Honor) feliratos amerikai-angol vígjáték, 102 perc, 2008 Rendező: Paul Weiland Forgatókönyvíró: Adam Sztykiel, Deborah Kaplan Zeneszerző: Rupert Gregson-Williams Operatőr: Tony Pierce-Roberts Patrick Dempsey (Tom) Michelle Monaghan (Hannah) Kathleen Quinlan (Joan) Kelly Carlson (Christine) Kevin McKidd (Colin McMurray) Sydney Pollack (az idősebb Thomas) Busy Philipps (Melissa) Whitney Cummings (Stephanie)