Harry Potter és a Félvér Herceg: határ a csillagos ég?

Manapság egy film esetében a reklám olykor többe kerül, mint amennyiért elkészítik a művet. De kell a promóció, hiszen hányan tudták, hogy 3D-s az új Potter?

Belegondolt már más is abba, hogy egy Harry Potter 6.-ot miért kell rekord költségvetésből, 60-70-80 millió dollárból reklámozni? Az ember azt vélné, hogy pár plakát a címmel bőven megtenné, a nép úgyis libasorban masírozna az előadásokra, azonban csak Amerikában 2-3 kisebb film költségvetését eltapsolják a reklámokra. Ez van, muszáj megtenni, hiszen a konkurencia is megteszi, az pedig nem járja, ha a másik filmjéről többen beszélnek. Egyszóval kőkemény presztízsharc folyik a stúdiók között.


A legfontosabb persze, hogy még így is megéri minden marketingre költött dollár (naná, máskülönben nem tennék), ami persze valójában jóval több értékkel bír, hisz nem minden promóciós költség fejezhető ki számokban, léteznek egyéb szerződések is. Ha azt nézzük ugyanis, hogy a mozis bevétel (legyen a Harry Potter esetében 270 millió dollár), aminek legalább a fele visszafolyik a stúdióhoz, a DVD-kölcsönzésekből és -eladásokból is befolyhat majdnem ugyanennyi (sőt!), valamint a tévés jogok eladása is minimum 25 milliós pluszt jelenthet, és akkor még nem is beszéltünk a közvetett járulékos jogokról (a prémium csatornákra és külföldi moziba szóló szerződéses eladások), melyek ugyancsak nagy tételt jelentenek.

Szó se róla, van miből költeni a gyártó Warnernek, hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy a Harry Potter és a Félvér herceg siker lesz, a kérdés csak az, hogy mekkora? A válasz pedig... nem egyértelmű, hiszen elég fura pályát futottak be eddig a Harry Potter-filmek.


A folytatásos filmek általában kétféle bevételi görbét írnak le (pár kivételtől eltekintve): a kevésbé hype-os, de a közönség által kedvelt filmek visszafogott 1. rész után a 2-3. epizódban érnek a csúcsra (ld. Auston Powers), míg a mindenki által körömrágva várt alkotások az első rész után csökkenő bevételeket hozhatnak, hiszen ilyenkor részről-részre lemorzsolódik pár százaléknyi néző, függően a filmek általános minőségi megítélésétől.

A Harry Potter esetében ez utóbbi eset állhatott volna fenn a papírforma szerint, nem is meglepő, hogy az 1. rész, a Chris Columbus által rendezett Bölcsek köve volt a legsikeresebb mind Amerikában (317 millió dollár), mind a világon (657 millió dollár), hogy azután csökkenésnek induljanak a jegyeladások (2. rész, a Titkok kamrája: 261 + 616 millió dollár bevétel) és a harmadik, Alfonso Cuarón készítette résszel negatív rekord szülessen a franchise történetében. (Az azkabani fogoly: 249 + 546 millió dollár).


Kérdés, hogy ez a negatív csúcs a 2. rész utáni kiábrándultságnak köszönhető, vagy esetleg annak, hogy Az ember gyereke és az Anyádat is! című alapfilmeket jegyző mexikói direktor, Alfonso Cuarón, hozta formáját és meglehetősen sötét alkotást hozott létre. Valószínűleg mindkét faktor hathatott, hiszen a Harry Potter 3. a széria legjobb darabja lett, s a saját és kritikusi véleményt alátámasztja az IMDb szavazóinaik ízlése is, mely szerint a HP3 volt a legsikerültebb eddig.

Na, igen, a Reszkessetek, betörők! rendezője által letett alapok után elég durva volt a váltás, mindenesetre a negyedik részre érkezett Mike Newell (Négy eskövő egy temetés, Fedőneve Donni Brasco, a majdani Perzsia Hercege), aki hozta magával az angol visszafogottságot, és bár a Tűz serlege alcímet viselő negyedik rész 150 milliós büdzséjével a legköltségesebb is lett, a nézők ismét rátaláltak Potterre (290 + 605 millió dollár), bár ezen siker ismét csak felveti a kérdést, miszerint mekkora benne a szerepe a 3. rész jól sikerültségének, a mozifilmet kihagyók esetleges DVD-n való "utónézésének", mely revideálhatta sokak szemében a sorozatot.


A Harry Potter evolúciója folytatódott, a producerek úgy tűnik, nem akartak két hasonló epizódot letenni az asztalra, így az ötödik részt, a Főnix rendjét ismét egy új rendező, az angol, inkább tévés munkáiról ismert, David Yates dirigálhatta - sikerrel, legalábbis a bevételek szerint (292 + 646 millió dollár). S, hiába volt szerintünk egy kicsit színtelen, személyiség nélküli a rendezés, Yates egész életére megteremthette megélhetését azzal, hogy nem csak a hatodik, de a kettéválasztott hetedik könyv rendezését is ő kapta meg.

Remélhetőleg a Félvér Herceg már élettel telibb lesz, s ennek esélyét növelheti, hogy 12 percnyi 3D jelenet forgatására is áldozott a már 200 millió dollár felé tartó költségvetésből, melynek köszönhetően IMAX-kópiák is készülnek, melyből egyet idehaza, a budapesti IMAX-moziban vetítenek le. (Magyar premier július 23-án.)